Nna, akkor visszatérve Juli korábbi kérdésére:

Az a véleményem, hogy magamról is érezvén decemberben a fényhiány idején az ember minden problémát még erőteljesebben érez...

Sajnos a kézműves "szakma" olyan, hogy az embernek keletkezik egy ötlete, amiből egy rövid ideig profitál, mert egyedi, és a sajátja... majd az ötletet átvesszük egymástól, továbbgondoljuk, fejlesztjük, átalakítjuk, érdekesebbé tesszük, és onnantól az már nem egyedi... és lehet vitázni, hogy ki mennyiben járult hozzá ehhez, de nem érdemes. Mindannyian voltunk, vagyunk időnként, és leszünk is a "ló" mindkét oldalán. Lopnak tőlünk is ötletet, és bizony mi is átvesszük másokét. Úgy hiszem ebben a szakmában ez egy létező dolog.
Más "művészeti ágban" lehet levédetni a munkát, talán itt is létezik olyan, de itt nincs értelme, mert ahhoz nagyon egyedi alkotásra lenne szükség, egy-egy példány erejéig, aholis a levédetés költségei nagyobbak lennének, mint az alkotás értéke...

Nyilván az ember bármely oldalt képviseli is az ügyben a saját érdekeit védi, a saját véleményét próbálja védeni.
Nincs ezzel semmi probléma. El kell fogadni, hogy ez egy létező dolog, ami ellen nincs mit tenni.
Persze több kérdés is felvetődhet, olyanok, hogy a fazekasságból mennyire lehet megélni, hogy kinek mi vele a célja, mert jelenleg nincs nagy kereslet a kézműves termékekre, így nyilván, ha valaki már kialakított magának egy vevőkört, egy lehetséges konkurencia megjelenésével sokat veszíthet. Ez bizony meggondolatlansághoz is vezethet részéről, az ilyen attrocitásokon túl kell tennie mindenkinek magát, és megpróbálni elfogadni a helyzetet. Viszonyulni az árak alakításával lehet talán, és a minőség-ár összehangolással. Az pedig már a vevő dolga, hogy számára mi a fontosabb....