Tényleg nem piszkálni akarlak.

Tudod hol dolgozom. :) A jogszabályokban (gyártunk mi is párat) a legjobban utálom a továbbá kitételt. Egy hiányos jogszabály esetén rendeletet adnak ki, illetve jogszabály értelmezést.

 

Tehát a nevezett törvényben egy fogalmat értelmeznek. Cselekedeteddel kimeríted-e az állatkínzás jogi kritériumát, ha súlyos DP-ás kutyát tenyésztésbe vonsz? Igen, akkor és csak akkor, ha a kutya szenved a betegségben. Ha szenvedés semmi jelét nem mutatja, akkor nem valósítasz meg állatkínzást. (már az kétséges számomra, hogy egy szenvedő kutya hajlamos-e párzani).

Feltehetőleg a jogalkotó nem genetikus, vagy csak ködösíteni tudott. Mit nevezünk öröklődő betegségnek?? Ami azonnal az utódokban megmutatkozik? Vagy csak a másod, harmad generációban? Vagy csak egy kiváltó hatás eredményeként?

Nézzük magát a dysplasiát:

 

 "sejtek vagy szervek rendellenes fejlődése vagy egy rendellenes kinövés ezen rendellenes fejlődés eredményekép"

 

Ezt találtam. Tehát rendellenesség. Kérdés hogy ezt a rendellenességet a kutya más öröklött (genetikai), vagy szerzett képességével tudja-e kompenzálni, tehát képes-a normálisan élni? Ha igen, akkor nem beteg. Ha ezt a képességét örökíti, akkor az utódai sem lesznek betegek. Akkor hogy is van ez??

 

Félreértés ne essék. Nem propagandát folytatok, hogy DP-s kutyákat vonjunk tenyésztésbe, csak azt mondom, hogy mindent kezeljünk a maga helyén.

 

A tenyésztés komplex dolog. Tenyészthetünk tökéletes csípőt, vállat, esetleg együtt  a kettőt, de lehet hogy a végeredmény egy olyan egyed lesz ami ennek ellenére nem tudja betölteni a funkcióját, mert hemzsegni fog egyéb nem szűrhető hibáktól, de akkor már nem lesz mihez visszanyúlni.

 

A jog, írott norma. Van aki betartja, és van aki nem. Van akinek szigorúbbak a belső erkölcsi normái mint az írott szöveg és aszerint tenyészt. Valószínűleg ő a jó tenyésztő, de ezt a normát saját rögös úton szerzett tapasztalatával kell kialakítani.