Kisgergely Kornél1: Mi mozgatta az államok
CDS-felárát a pénzügyi turbulencia idõszakában?2

A szuverénekre vonatkozó CDS-ügylet3 egy állam esetleges csõdjére kötött biztosításnak tekinthetõ. Egy ilyen biztosítás ára az
az összeg, amit a védettséget vevõ fél a szerzõdés idõtartama alatt fizet a védettséget eladó félnek a biztosított névérték arányában
kifejezve (CDS-felár). A CDS-piac fejlettsége miatt ezek a jegyzések adják a legpontosabb képet az adott kibocsátó kockázati
felárának aktuális értékérõl. Miután az állam hitelkockázati felára hat az ország egyéb szereplõinek hitelkockázati feláraira
és ezen keresztül finanszírozási költségére, pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos ezek mozgatórugóinak meghatározása.
A fõkomponens-elemzésünk egyik legfontosabb megállapítása, hogy globális tényezõk több mint 90 százalékban (a
magyar esetben közel 95 százalékban) magyarázzák a mintában szereplõ országok CDS-felárának alakulását a nemzetközi pénzpiaci
turbulencia kezdete óta. Az elemzés második megállapítása, hogy a globális komponens egységnyi elmozdulása a sérülékenyebb
országokban nagyobb CDS-felár-emelkedést okoz. Ezek az érzékenységek keveset változtak az elmúlt két évben, ami
arra utal, hogy az országok befektetõi megítélésben az adott ország adósságának állományát leíró mutatók meghatározó szerepet
játszanak. Végül az elemzés harmadik megállapítása, hogy a mintából nyert közös faktor jól megfogja a forint, a cseh korona
és a lengyel zloty árfolyamát ért globális kockázatiprémium-sokkokat, azonban a 2008 decembere és 2009 februárja között
megfigyelt árfolyamgyengülést nem tudja magyarázni.