Kedves lalo!

A múltkoriban feltettél egy kérdést, valahogy úgy szólt, hogy létezik-e sz.k. építészet!
Én csak egy építészeti sajátságra figyeltem fel itt Szentendrén: mind a Péter-Pál templom, mind a Fő téri Görög templom, mind pedig a katolikus Kálvária oromzatán 2-2 kőobeliszknek írt négy kőgolyón álló csonkolt, nyújtott piramis áll. A piramis ilyetén ábrázolása úgy tudom, hogy barokk sajátság, de a hazai templomokat böngészve elég kevés helyen tapasztaltam ezt a díszítést.
Az első templom építője ismeretlen, de a Fő téri-é és a Kálváriáé ugyanaz: Mayerhoffer András.
Ő 1690-ben született Mozartunk városában Salzburgban, de már 1720 körül Pesten kapott polgárjogot, és Grassalkovich, és baráti körének volt építésze. Főleg kivitelezett, kevesebbet tervezett, de nagyon sok tervét csak az 1960-as években találták meg.
Mayerhoffer András volt Pest, és Buda kőműves-, és kőszobrász céhének vezetője az 1730-as években, és egy neten talált ismeretlen forrású névjegyzék Mayerhoffer szabadkőművesként említi, bár ez lehet, hogy valamelyik fiára vonatkozik.


A szabadkőművességgel kapcsolatban ezen kívül most egyszerre öt dolog foglalkoztat:

1. A Mithras-kultusz beavatási szertartásainak, jelképeinek és az sz.k. beavatási szertartások, jelképek közti kísérteties hasonlóságok révén, a két titkos szervezet közti esetleges folytonosság, és kapcsolat feltárása.

2. A Városligeti Fuit -síremlék Martinovicsékhoz fűződő vonatkozása.

3. Kármán József titokzatos halála.

4. Az Árpád-fejedelem út, és a Hajós Alfréd utca kereszteződésében álló épület homlokzatán látható szabadkőműves jelképek eredete. Az uszoda mellett áll az épület, és a jelképek a Hév-ről is jól láthatók.

5. Budapest és környékének szabadkőműves vonatkozású épületeinek, szobrainak, helyszíneinek közkinccsé tétele, egy játékos vetélkedő keretében a GPSGames oldalán meghírdetve.