Érdekes, hogy ugyan azt -valszeg- ugan onnan nézve mennyire másképp látjuk.

 

Én nem keresek semmiben kérlelhetetlen igazságot ahhoz, hogy "most nekem tök jó" legyen.

Bárminek, napi ezernyi apróságnak tudok örülni.

Egész életem tele örömökkel.

 

Egy jól sikerült ebédnek, egy sikeres bevásárlásnak, könyvnek-filmnek-szinhzi estének épp úgy örülök, ahogyan boldogan tátottam számat a Sixtus kápolnában, szenencsésnek mondhatom magam, hogy láttam "Mozes"t, Párizst, és az amszterdami forgó golyókat, mint sok mást EUrópában.

Remélem sikerül eljutnom más földrészekre is...

Örömmel töltött el a nemrégen látott reneszánsz kiállítás is, ahogyan az utána a nyugati aluljárójában vett leveles töpörtyűs pogi, és az ott megivott üveg sör is.

 

És micsoda boldogság, amikor a bolti pénztár hoszú sorában állva-szorongatva hazáig, végre megkönnyebbülhetek otthun!

:o)

 

Főként az tesz valóban boldoggá, ha szeretteimet, barátaimat, ismerőseimet boldognak, nevetni látom.

Sajnos nem vagyok homohumorizmus, így egy viccel ez nincs lerendezve.