Gézoo Creative Commons License 2009.12.23 0 0 350
Úgy látom, hogy tévúton járnak egyesek..

Nézzük egy példával!

Van egy test, nyugalomban, erőhatás mentesen.., majd gyorsítjuk F erővel t ideig, majd újra erőhatás mentes nyugalomba kerül.

A kérdés:

Mi különböztetheti meg a test rendszerében a két nyugalmi állapotot egymástól?

Válaszok:

1. Semmi.

2. .. ( ide írhatjátok a 1-től eltérő saját megoldásaitokat.)

Ha elfogadjuk az 1. pontot, azaz semmi sem különböztet meg egy nyugalmi állapotot egy másik nyugalmi állapottól a test rendszerében, akkor minden gyorsító erő, az irányától függetlenül F=m*a függvénynek megfelelően I=m*a/t impulzust ad át a testnek ezzel
E= m* (a/t)² /2 mozgási energiát ad át a testnek az iránytól függetlenül.

Vagyis minden gyorsulás E= m* (a/t)² /2 gyorsulásra fordítandó energia befektetéssel jár.

Azaz ez az E= m* (a/t)² /2 energia nem hővé alakul, hanem az m tömegű testet, "a" gyorsulással "t" ideig mozgatva a mozgásállapotának megváltoztatására fordítódik.

Természetesen a mozgásállapotot megváltoztathatjuk olyan módszerekkel is, amelyekben ez az E= m* (a/t)² /2 energia surlódás vagy más módszer segítségével hővé alakítatható.
De ez esetben sem a mozgási energia alakul hővé, hanem a surlódás, stb.

Vagyis a bemutatott filmek bár kicsit döcögősen, kicsit félremagyarázhatóan, de mindenképpen a mozgási energiává alakított elektromos energiát demonstrálják.

Hozzá teszem, hogy bármely tömeg megmozdítása enrgia befektetést igényel.
Ez a befektetett energia kizárólag a mozgási energiában tárolódik,
azaz nem alakult hővé, mégis eltűnt a rendszerből.

Persze ha ugyanazon energia felhasználást pl. izzólámpákkal végeznénk, akkor természetesen az összes felhasznált energia hőként jelenne meg.
De a filmen nem hővé, hanem mozgássá alakult.