Úgy látom, hogy tévúton járnak egyesek..
Nézzük egy példával!
Van egy test, nyugalomban, erőhatás mentesen.., majd gyorsítjuk F erővel t ideig, majd újra erőhatás mentes nyugalomba kerül.
A kérdés:
Mi különböztetheti meg a test rendszerében a két nyugalmi állapotot egymástól?
Válaszok:
1. Semmi.
2. .. ( ide írhatjátok a 1-től eltérő saját megoldásaitokat.)
Ha elfogadjuk az 1. pontot, azaz semmi sem különböztet meg egy nyugalmi állapotot egy másik nyugalmi állapottól a test rendszerében, akkor minden gyorsító erő, az irányától függetlenül F=m*a függvénynek megfelelően I=m*a/t impulzust ad át a testnek ezzel
E= m* (a/t)² /2 mozgási energiát ad át a testnek az iránytól függetlenül.
Vagyis minden gyorsulás E= m* (a/t)² /2 gyorsulásra fordítandó energia befektetéssel jár.
Azaz ez az E= m* (a/t)² /2 energia nem hővé alakul, hanem az m tömegű testet, "a" gyorsulással "t" ideig mozgatva a mozgásállapotának megváltoztatására fordítódik.
Természetesen a mozgásállapotot megváltoztathatjuk olyan módszerekkel is, amelyekben ez az E= m* (a/t)² /2 energia surlódás vagy más módszer segítségével hővé alakítatható.
De ez esetben sem a mozgási energia alakul hővé, hanem a surlódás, stb.
Vagyis a bemutatott filmek bár kicsit döcögősen, kicsit félremagyarázhatóan, de mindenképpen a mozgási energiává alakított elektromos energiát demonstrálják.
Hozzá teszem, hogy bármely tömeg megmozdítása enrgia befektetést igényel.
Ez a befektetett energia kizárólag a mozgási energiában tárolódik,
azaz nem alakult hővé, mégis eltűnt a rendszerből.
Persze ha ugyanazon energia felhasználást pl. izzólámpákkal végeznénk, akkor természetesen az összes felhasznált energia hőként jelenne meg.
De a filmen nem hővé, hanem mozgássá alakult.