A Sodan a régi Iráni hierarchiában a fejedelem testőrsége. Ezek voltak a legképzettebb és legkíválóbb savaranok. A szó jelentése halhatatlanok és azt az igyekezetét prezentálja a szaszanidáknak, hogy magukat az achaemenidákkal kapcsolatba hozzák, ebben az időszakban a pártus időszakkal szemben a turáni-iráni vezetőréteg már válságot élt meg, manicheizmus, társadalmi feszültségek, miatt előtérbe került az iráni karakter a szaszanidák trónszerzésével párhuzamosan. A kisebb pártus hercegségek torzsalkodása és a pártus trón körüli intrikák felőrölték a pártus arszakok erejét ezért bár a nagy pahlavi famíliák megőrizték fontos pozícióikat a központi hatalom jócskán megerősödik.

Elég sok iráni tisztség, hadi terminus van meg a magyarban a méd-pártus-szaszanida időszakokból: kapkan (kphn), horka (arg, hrk), ezer, száz, huszár (aswar), kincsőr, kincstárnok (ganzabara), had (gund), arszak (ország), sereg, szer (sar-dar), aspa-pati (lófő). Emellé társulnak kusán(fehér-hun) tisztségek mint jobbágy, canizauci, kuszal.