"Az én kedvencem....Isaac Asimov....és,az Alapítvány nevű Trilógiája...."

"Én ateista vagyok, a lehető legnagyobb mértékig. Sokáig tartott, amíg kimondtam. Már jópár éve ateista vagyok, de valahogy úgy éreztem, intellektuális felelőtlenség azt mondani, hogy valaki ateista, mert ez valami nem létezéséről a tudásunk. Valahogy jobb volt azt mondani, hogy humanista vagy szabadgondolkodású. Végül úgy döntöttem, hogy én legalább annyira érzelmi lény vagyok, mint gondolkodó, érzelmileg pedig ateista vagyok. Nincs rá bizonyítékom, hogy megmutassam, Isten nem létezik, de ezt olyan erősen gyanítom, hogy nem akarom pazarolni az időmet."
/Isaac Asimov/


Én pedig hívő vagyok a lehető legnagyobb mértékig. Sokáig tartott, amíg kimondtam. Mindig is hívő voltam, de úgyéreztem felelőtlenség kimondani valamit aminek a létezéséről nem vagyunk bizonyosak. Isten személyes életemben való jelenléte azonban rádöbbentett, hogy a hit, a belső tudás és az intuíció fontosabb mint a "cáfolhatatlan" tényekkel alátámasztott "tudományos igazság". Nincs rá bizonyítékom, hogy megmutassam Isten létezését, de ezt olyan erősen gyanítom, hogy erre nem is akarom pazarolni az időmet. :)