JT (aki ugyan nem cecil, de nekem) kedves! :-)

Végül is igazad van: mindenkinél müxik az önigazolás, kinél így, kinél úgy... ;-)))

Cecil, drága!

Nem értettelek félre, csak sarkítottam kicsit. Bocs.
1ébként ugyanarról beszélünk! Különbözőek vagyunk és különböző módon éljük az életünket. Amíg normális módon ezt meg tudjuk beszélni, úgy, hogy nem akarjuk ráerőltetni a másikra a saját igazunkat (mert persze mindig nekem van igazam! :-))) ), addig jó. Különösen azért, mert elgondolkodtató, hogy ne mondjam empátiára kényszerít. Leginkább azon szoktam kiakadni, ha valaki valamilyen felsőbbrendű erkölcsi érték (bölcsek köve?) alapján ítélkezni kezd fölöttem vagy bárki más fölött.