A közigazgatási zsargonban megfigyelhető, hogy a magasabb rangú vezetők esetében, amikor rangjukkal nevezik meg, elhagyják a névelőt, még akkor is, ha harmadik személyben emlegetik az illetőt. Pl.

Mondtam Elnök úrnak... Tegnap Miniszter úr úgy nyilatkozott.

Szándékosan használtam nagybetűt vitatható helyen, érzékeltetendő a hanglejtést. Ez kifejezetten beszélt neylvi forma, és számomra szervilis megnyilvánulásnak tűnik.

Ez szerintem nincs azonos kategóriában a személynév elő tett névelővel (mondtam a Marinak), amelynek használatára nézve a mostanában szó nem igaz, ez egyáltalánnem újkeletű jelenség, az 1964-ben megjelent Nyelvművelő levelek (szerk. Lőrincze Lajos vezetésével) ezt írja:

"A Pista, a Laci mai köz- és irodalmi nyelvünkben csakugyan népiesség (de nem idegenszerűség).

Az érdeeks, hogy ez a klasszikus nyelvművelő gyűjtemény is a névelő elhagyását tartja a nagyobb problémának, mint az indokolatlan használatát.