A "maga napja" lehet egy előre megbeszélt piknik-program is.
A szülinap pedig az asztrológiával és a jövendőmondással kapcsolatos, ezért a zsidók tartózkodtak tőle.....
Heródes tevékenységeit helyeselte Isten ?
Mert ugyebár Ker. Jánost kivégeztette ajándékként.
Ugyanígy a fáraó is a főszakácsot........
"Vajon Jób gyermekei megünnepelték a születésnapot?
Nem. A ’nap’ és ’születésnap’ szavak az eredeti nyelvben eltérnek egymástól, és mindegyiknek megvan a saját jelentése (1Mózes 40:20). A Jób 1:4-ben a ’nap’ szó szerepel, amely a napkeltétől napnyugtáig tartó időszakot foglalja magában. Jób hét fia valószínűleg évente egyszer hétnapos családi összejövetelt tartott. Egymás után minden fiú lakomát rendezett a házában „a maga napján”.
Honnan származnak a születésnapi ünnepségekkel kapcsolatos népszerű szokások?
„Korunk születésnappal kapcsolatos különböző szokásainak hosszú történetük van. Eredetük a vallás és a mágia birodalmában keresendő. A jókívánságok, az ajándékozás és az ünnepség, amelyeknek égő gyertyák is a tartozékai, az ókori időkben arra szolgáltak, hogy megóvják a születésnapi ünnepeltet a démonoktól, és biztonságát garantálják az eljövendő évre . . . A kereszténység egészen a negyedik századig elutasította a születésnap megünneplését mint pogány szokást” (
Schwäbische Zeitung [a
Zeit und Welt című magazin melléklete] 1981. április 3/4, 4. o.).
„ A görögök azt hitték, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme vagy
démona, aki jelen volt a születésekor, és őrködik felette az élete folyamán. Ennek a szellemnek misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, amelynek születésnapján az illető megszületett. A rómaiaknak is hasonló elképzelésük volt . . . Ezt az elgondolást megőrizte az emberi képzeletvilág, és ez tükröződik vissza az őrzőangyalba, a jó tündérbe és a védőszentekbe vetett hitben . . . A süteményre helyezett égő gyertyákat a görögök kezdték használni . . . A kerek, hold formájú mézessüteményre vékony égő gyertyákat állítottak, s így helyezték [Artemisz] templomi oltáraira . . . A népi hiedelem szerint a születésnapi gyertyáknak a kívánságok beteljesedésével kapcsolatban van mágikus szerepük . . . Amióta az ember első ízben oltárt állított az isteneinek, azóta az égő gyertyáknak és az áldozati tüzeknek különleges, misztikus jelentőségük van. A születésnapi gyertyák ily módon amolyan tiszteletkinyilvánítás és hódolat a születésnapját ünneplő gyermek számára, és jó szerencsét hoznak . . . Ennek az ünnepnek lényeges része, hogy felköszöntik az embert, és sok boldogságot kívánnak neki . . . Eredetileg a szokás a mágiában gyökerezett . . . A születésnapi köszöntőknek hatalmuk van, jót vagy rosszat eredményeznek, mivel ezen a napon az embernek szorosabb kapcsolata van a szellemvilággal” (
The Lore of Birthdays. [New York, 1952] Ralph és Adelin Linton, 8, 18—20. o.).