Sajnálattal írok most, de ami vásárlásaim során velem történt nem tudom szó nélkül megállni.
2009. 11. 24-én vásároltam 0167 üzletben (1149 Budapest Mogyoródi út 23-39).
20: 45kor érkeztem boldog kedvembe, mert szeretem a Lidl-ben kapható termékeket.
A bolt tisztaságával nincs kifogásom, rendezett az üzlet szép, épp olyan amilyennek lenni kell.
Elsétáltam a zöldség részleg mellett, majd úgy döntöttem vásárlok friss mandarint, megtettem volna, ha ki lett volna téve az ára.
Vannak apró hibák a kereskedelemben így eltekintettem, és nem törődtem vele. Úgy gondoltam jó lesz az akciós narancs most.
Így is tettem vettem le egy csomaggal és körbenéztem még a boltba.
A kasszához érve még nyugodt állapotomban voltam.
Beálltam az egyetlen működő kasszához igaz 2 volt nyitva csak a másik pénztáros úgy gondolta jobb söprögetni, mint kasszába dolgozni. Amikor már sokan voltak gondolta ideje dolgozni. Kivártam a sorom a számomra nem túl szimpatikus pénztárban dolgozó 50-60év közötti hölgynél (nevét sajnos nem, tudom)
A kedves pénztáros elfelejtett köszönni, majd lehúzta a vonalkódot, és ennyit mondott 300.
Nem bírtam nevetés nélkül, mert minimum annyi hogy 300 Forintot kérek ez a mondatot 10mp alatt, ellehet mondani. Nem szóltam semmit, de örömömre a búcsúzó köszönés is elmaradt.
Voltam annyira intelligens és el tudtam köszönni, lehet kissé cinikusan.
Igaz nem ez volt a hölgy első szórakozása volt mikor az üzletben a vásárlók szeme előtt leordibálta a munkatársait, akkor se kellett sok, hogy ne írjak be a vásárlók könyvébe de, megnyugodtam és nem tettem.

Ezt nem azért írtam, hogy valakit nem szeretnék látni ott dolgozni, hanem azért mert felháborító hogy bizonyos dolgozó mit megenged magának.
Ha nem sikerül valakinek a „Hogyan legyünk vásárlóbarát” oktatást ennek a hölgynek megtartani akkor szívesen, segítek, de segítségül hívom a fogyasztóvédelmi szakembert is.
A következő hetekben, többször fogok itt vásárolni és szeretném látni a pozitív változást.