Törölt nick Creative Commons License 2009.11.22 0 0 5025
Kunsági Dízel topikban kérdezték., de itt válaszolok mert itt több embert érdekel, ez szaktopik.

Válaszom:
Az 1990-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar vasúti hálózaton egyre több felesleges talpfás, négylyukú, síndőléses, 48 rendszerű GEO-alátátlemez keletkezik.

Keletkezés oka:
1.: 48-as rendszerű talpfás vágányokba előszeretettel építenek be betonaljakat, és a kikerülő talpfák nagy részén GEO lemez van, mely lemez nem jó a beépülő betonaljakhoz (kivétel a H és a T jelű aljak, azokhoz jó).
2.: 1960-as évek elején épült vágányokból azidőtájt tömegesen kerültek ki H és T jelű betonaljak, melyeknek alátétlemezei a fent leírt típusúak voltak. Az ilyen betonaljakat akkoriban nem tiplizték újra hanem ócskaként eladták.

Akkoriban még normálisabb gondolkodásmód uralkodott a vasútnál, és nem akarták tízezerszámra ócskavasba küldeni a jó állapotú GEO-lemezeket, ezért a szakemberek elkezdték a megoldáson törni a fejüket.

Az eredmény: új típusú betonaljat kell kifejleszteni, melyhez ezeket a lemezeket fel lehet használni. Fatiplis betonalj szóba sem jöhetett. Műanyagtiplishez viszont csak a K, KL, KH stb síncsvaroknak megfelelő nagyobb műanyag tiplik jöhetnek szóba (T és V csavaroknak való kis átmérőjű tiplit nem gyártanak). Tehát két út mutatkozott:
1.: A négylyukú GEO-lemez valamely furatainak felbővítése "nagy" síncsavar részére, mondjuk átlósan.
2.: Az alátétlemezre új huratok készítése (a meglévő furatok közé fél távolságra).

A szakemberek utóbbi mellett döntöttek, tehát ez meghatározta a tiplik helyzetét a betonaljban. Az alátétlemez síndőléses jellege meghatározta, hogy az új betonalj felülete ne adjon síndőlést. AZ EREDMÉNY A TMG JELŰ BETONALJ LETT, melyet 1996-98 körül gyártottak, számomra ismeretlen mennyiségben.

Beépítési helyei, melyeket ismerek (biztosan beépült még több helyre is): 125, 135, 129 számú vasútvonalak.

A betonalj gyártása valamiért abbamaradt. Vélhetően azért, mert:
1.: Az 1990-es évek végén nagy mennyiségű, korszerűnek mondható LX és LM betonalj került ki a fővonali átépítésekből, és az fedezte a mellékvonali igényeket.
2.: Megjelent a H és T jelű aljakhoz a gazdaságos és korszerű tiplizési módszer (felülről behelyezhető kétrészes csonkagúla műanyagbetét).
3.: Nem volt pénz új betonaljak beszerzésére.

(elnézést ha kicsit hosszúra sikerült)