A síugrás története II.

 

  - A II. Világháború után a FIS sokáig nem engedélyezte német ugrók részvételét nemzetközi versenyeken, aztán hosszas egyeztetés során 1952-ben Innsbruckban aláírták a német-osztrák ugrótorna alapító okiratát, majd a következő évben útjára indult a minden évben megrendezésre kerülő tradicionális versenysorozat, mely máig sem veszített népszerűségéből. Az első nap versenyét Partenkirchenben egy 20 éves oslói fodrász, Asgeir Dölplads nyerte, míg az első turnét az osztrák Sepp "Bubi" Bradl. Az 50-es években a síugrás "varázsát" a televíziózás is felfedezte.

1956 jan. 1.-én az ARD első alkalommal közvetítette az újévi ugrásokat, de a technikai fejlődés nem állt meg itt! 1962-ben első alkalommal vette át a számítógép a távolságok mérését, addig ún. méterbírókat alkalmaztak, akik szemmérték, olykor szimpátia alapján állapították meg az ugrott távolságot!

  - A közép-európai országokban a síugrás pozítiv fejlődése ellenére a téli olimpiai játékokon 1952-ig csak norvégok nyertek. Az elkövetkezendő években azonban egyre inkább dominált a szovjet, cseh és kelet-német sportolók teljesítménye a síugrásban. 1960-ban a thüringiai Helmut Recknagel személyében először nyert közép-európai ugró aranyérmet az olimpiák történetében Squaw Valley-ban!

  - A 60-as években nőtt a síugróversenyeken résztvevő nemzetek sokszínűsége. 1961/62-ben a Négysáncversenyen első alkalommal vettek részt magyar síugrók Kiss Endre, Sudár Tamás, Gellér László és Horváth János személyében!

1966/67-ben debütáltak a japánok, míg 1971/72-ben összeségében már 19 nemzet képviseltette magát a Négysáncversenyen, többek között bolgárok és spanyolok is!

- 1968 jan. 7.-én a Négysáncversenyen született meg a legjobb magyar nemzetközi eredmény Gellér László révén, aki 9. lett a bischofshofeni állomáson, majd a kulmi sírepülő hétvégén 5. lett, ahol 136 m.-es ugrásával övé lett a verseny legnagyobb ugrása, egyúttal ez lett a valaha ugrott legnagyobb magyar távolság is!

  - 1972-ben határoztak a sírepülő világbajnokság bevezetéséről,melyet első alkalommal Planicán valósítottak meg. Már 1934 óta évente bonyolítottak le sírepülő rendezvényeket, 1950-ig kizárólag Planicán, ahol az akkori K130-as sánc abban az időben még repülősáncnak számított! 1950-től további sírepülősáncok épültek /Oberstdorf, Harrachov, Ironwood, Vikersund, Kulm/, melyeken felváltva tartottak sírepülő rendezvényeket és bajnokságokat.

  - 1979 máj.-ában a nizzai kongresszuson bejelentették, hogy évvégén több versenyből álló kupát indítanak útjára Világkupa /World Cup/ néven, melyen kötelezővé teszik a sisak használatát. A FIS ezután az elkövetkezendő években, évtizedekben különböző kupákat, versenysorozatokat hozzott létre /COC, GP, Északi turné, FIS Cup.../

  - 1982-ben első alkalommal vettek föl csapatversenyt az északi sí-VB programjába /melyen a norvégok nyerték az elsőt/. Azelőtt nem rendeztek még sehol ilyen versenyeket, s mivel osztatlan sikert aratott, így a 2 év múlva sorra kerülő szarajevói olimpián is versenyszámként szerepelt a programban.

A Világkupában 1992-től rendeznek csapatversenyeket.

  - 1983-ban szabványos megkülönböztetést állapítottak meg egy normál- /K90/, nagy- /K120/ és egy repülősánc /K185/ között.

  - Az összetett VK-ban az eddigi egyetlen magyar pontszerző helyet Fischer Lászlónak köszönhetjük, aki 1984-ben Lake Placidban normálsáncon 12. helyen végzett, ami akkor 4 pontot ért! A magyar síugrás a 60-as, 70-es években élte fénykorát, amikor élénk síugróélet volt hazánkban! Előfordult, hogy 10 ezer néző előtt rendeztek versenyeket a Szabadság-hegyen! 1989-ben rendezték az utolsó országos bajnokságot Mátraházán 16 résztvevővel, aztán a síugró szakág megszűnt létezni, a sánc pedig az enyészeté lett! Egy generációnyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra magyar bajnokságot rendezzenek 2006-ban, immár Kőszegen!

  - Az 1988-as Calgary olimpiai játékokon Matti Nykänen beállította Birger Ruud korábbi rekordját, kettejüknek sikerült egyedül a címvédés! Ráadásul a finnen kívül nem szerzett senki 3 aranyat egy olimpián /2 egyéni+1 csapat/, s hogy teljes legyen a rekord, a 4 évvel korábban szerzett 2 arannyal együtt immár egyedüliként lett 5 olimpiai arany birtokosa!

  - A 90-es évek elejétől elsöprő fejlődéshullám vette kezdetét a távolságrekordok tekintetében,mind síugrásban, mind sírepülésben! Josef Bradl jóslata, - aki egykor elsőként érte el a 100 m.-es álomrekordot - 58 évvel később vált be!

1994 márc. 17.-én az osztrák Andreas Goldberger repült első emberként 200 m. fölé, de mivel landoláskor kezével érintette a havat, így a kitűzött díjat a finn Toni Nieminen /7. kép/ nyerte el, hivatalosan ő lett a csúcstartó 203 m.-rel!

  - A 90-es évek közepétől nők is ugranak síugrósáncokról. 1999-ben a Ladies Grand Tournee, míg 2004-től Kontinentális Kupát /LCOC/ rendeznek számukra.

2006 máj.-ában a FIS úgy döntött, hogy a 2009-es libereci északi sí-VB-n már nők is indulhatnak. A női egyenjogúságot hangoztatva a jövő évi ötkarikás játékokon való részvételt már nem sikerült kiharcolniuk!

Az eddigi legnagyobb ugrás az osztrák Daniela Iraschko nevéhez fűződik, aki a kulmi sáncon pontosan 200 m.-re repült. A legtöbb verseny győzelmet a norvég Anette Sagen szerezte, aki 51 alkalommal /43 LCOC+8 LGT/ diadalmaskodott, 2004-től pedig az összes LCOC-t megnyerte, zsínórban mind az ötöt!

  - 2001/02-ben a Négysáncverseny 50. jubileumán addig elérhetetlennek tűnő rekord dőlt meg! A német Sven Hannawaldnak sikerült elsőként és eddig egyetlen ugróként a Turné mind a 4 állomásán nyerni! Ezzel a Négysánc turné legnagyobb mítosza szakadt meg!

  - 2005 jan. 9-én a világ eddigi legnagyobb ugrása történt nagysáncon! A finn Janne Ahonen akkorát ugrott Willingenben, hogy a videó mérőrendszer nem jelezte Ahonen 155,5 m.-es ugrását, mivel csak 152 m.-ig volt kalibrálva, így ez utóbbi került be a jegyzőkönyvbe!

  - Ugyanez év márc. 20.-a mérföldkő a sírepülés történetében, ugyanis a norvég Björn-Einar Romören Planicán állította föl a jelenleg is aktuális világrekordot 239 m.-rel! Aznap egyébként 5-ször döntötték meg az addigi világrekordot /3 hivatalos és 2 bukott ugrással/.

  - A 2005/06-os Négysáncturné során egy újabb rekord született, ugyanis a turné történetében először fordult elő, hogy a 4 verseny 8 ugrása után két versenyző is tizedre pontos eredménnyel végezzen az első helyen! Ez a "bűvészmutatvány" Janne Ahonennek és a cseh Jakub Jandának sikerült!

  - Két évre rá Ahonen ötödszörre is tarolt, letaszítva ezzel egykori példaképét, a német Jens Weißflogot a trónról, kivel addig "társbérletben" őrizte a Négysánc győzelmek rekordját!

  - 2009 nyarán a FIS új szabályokat próbált ki a Grand Prix-n a rosszabb időjárási viszonyok kiküszöbölése érdekében! Az egyik a szélkompenzáció, a másik a beülőváltoztatás szabálya! A versenyzők amikor jönnek a nekifutón különböző szélviszonyokkal szembesülnek és ha valaki előnyösebb helyzetbe kerül egy esetleges szembeszél esetén ezt próbálják a szélkompenzációval kiszűrni azáltal, hogy mérik a szelet és ezzel a szélértékkel és egy képlet segítségével korrigálják a pontszámot. A beülőváltoztatás szabályát akkor alkalmazzák majd, ha verseny közben megváltoznak az időjárási körülmények. Hogy ne kelljen emiatt újrarajtoltatni a mezőnyt /mint eddig/, ezentúl lesz mód menet közben változtatni a beülőn, ebben az esetben lesz egy pontszám, amivel szintén korrigálják a versenyző teljesítményét!

  -