Hihihi. Erről az jut eszembe, hogy amikor a farkasméretű kutyámat sétáltattam, és egy töltöttzokni méretű öleb megpróbálta megharapni, miközben a töketlen gazdája sipítozott, hogy az ő kis kedvence nem bánt senkit és nem harap, akkor mindig megjegyeztem halkan, hogy én viszont igen - miközben az én fantasztikus ebem egy farmozdulattal beküldte a kis görcsöt a bozótba ... ahh ...
*egykori vérfemi kutyatulaj visszaemlékezései*