Mire vagy kíváncsi?

Magyarországon a felvetett dologra képes eszközök 1956. után jelentek meg, amikor is bejöttek az országba a KSZ-19 és SZ-60 csöves légvédelmi eszközök. Ezek már alkalmasak voltak a rádiólokátoros irányításra. Ugyancsak a SZU-ból származó SZON-9 (SZON-4) tűzvezető rádiólokátorok voltak hozzájuk rendszeresítve. Ám ezekhez a lokátorokhoz még kellett egy kiegészítő, a GAMMA művek által készített elektromechanikus lőelemképző. Később (hetvenes évek) ezt a lokátort lecserélték az RPK-1 tűzvezető berendezésre, ami már magában tudta mindkét funkciót. Ugyancsak a hetvenes évek elején jelent meg a ZSZU-23-4 önjáró légvédelmi gépágyú, amely minden egyes harcjárműve magán hordozta a saját tűzvezető lokátorát.

A különféle irányítási rendszerű, hatótávolságú és rendeltetésű légvédelmi rakéta rendszerek elterjedésével a csöves technika visszaszorult, mert különféle okos emberek azt gondolták, hogy a rakéta mindent megold.

Mostanában a csöves technika bizonyos mértékben kezd előre törni, de nálunk már nincs mi előre törjön, mert mindenféle csöves eszközt kivontak rendszerből és szétdaraboltak.

Röviden ennyi.