Szia Kedves Auróra!
Picit félreérthetően írtam a foton térről. Ezért számodra az ebben áramló fotonok másmilyennek tűntek mint például egy gyertya lángjából származó fotonok.
Pedig az én meglátásom szerint csupán az egy egy foton energiájának nagyságában, a fotonok számában van jelentős eltérés köztük.
Igaz, hogy síkhullámként leírható egy-egy foton, de továbbra is ezeket is és minden fotont piciny, jól behatárolható méretű csomagként értelmezek én..
Persze lehet, hogy tévesen.

Sőt!, Ha már a sík szóba került, az én értelmezésemben egy-egy foton a haladási irányára merőleges síkon, végesen kicsi kiterjedésű foltocskaként lenne szemléltethető.
Ezt abból kiindulva gondolom, hogy bármilyen piciny fáziseltéréssel követi egymást két foton, sohasem mutatják az önfókuszálás jelenségét.

A nagyon sok fázis valóban óriási dzsumbujt okozna.

A detektálásuk valóban nehéznek tűnhet. Sajnos a mézerben rezonáló molekulák rezonancia frekvenciája a mikrohullámok tartományába esik, így szelektivitásuk csúcsa is ebben a tartományban van. A fázis dzsumbuj is megmaradna a rezonátorban.

Igaz, régebben éppen én említettem a mézer elvet mint lehetséges detektáló elvet, de már akkor is jeleztem, hogy a benne rezonáló anyagnak illeszkednie kellene a nagyon alacsony frekvenciához.

Még így is olyan jellegű frekvencia-energia viszonnyal kellene számolni, mint a Brown-féle mozgás esetében a porszem és a lökdösői között.

Azaz az egyik detektálási lehetőségnek azt látom, hogy megfigyelünk nagyon kis tömegű "lökdöshető" részecske mozgását.
Ha találunk Brown típusú zeg-zug mozgást, akkor megvannak a lökdösők is.
Erre a célra jónak tűnik számomra az elektronok mozgásának megfigyelési lehetősége. (Feynman)

A másik elv a gyorsuló rendszerek aszimmetriájára építhető fel az által, hogy a relatív gyorsulás forrás és detektor között azonos értékű, miközben
ha a forrás gyorsul más sugárzási spektrumot detektálunk, mint akkor ha a detektorra hatott a gyorsító hatás.
Miután az utóbbi esetben a detektor gyorsulása, a detektor részecskéit kényszeríti sugárzásra és nem a forrás részecskéit.
Valamint ebbe a csoportba tartozhatna az a detektálási módszer, amelynél a relatív sebesség okozta kettős Doppler hatását mérjük.

Miután az egy fotonhoz rendelhető frekvencia-hullámhossz nem tehetné lehetővé interferencia kép kialakítását, viszont a fotonteret létrehozó anyag mozgatása modulálja ezt a fotonteret, a modulált sugárzás interferencia terének megjelenítése igazolhatná a modulált fotontér létét.

És igen. Teljesen igazad van abban is, hogy ha beigazolódna a mikro energiájú fotonok okozta tér elve, akkor alapos nagytakarítást kellene végezni a fennálló elvek között is.