''A Bibliában az ég, amelyet gyakran sátorként képzeltek el, oszlopokon nyugszik (Jób 26,11) (→sátor). A föld alapzatát is tarthatják oszlopok (Zsolt 75,4). Ezeket rengeti meg Isten a földrengések alkalmával, valamint a világ végének jeléül (Jób 9,6). A zsidó népet nappal felhőoszlop, éjjel pedig tűzoszlop vezette a pusztán keresztül (Kiv 13,21–22); mindkettő Jahve megjelenési formája (→felhő, →tűz). Szentséget jelez a tizenkét törzsnek állított tizenkét oszlop (Kiv 24,4). Az oszlopok ledöntésével ellenségeit elpusztító Sámson attribútuma (Bír 16,25–30). A vasoszlop az állhatatosság, a kitartás és a szellemi erő (Jer 1,18). Hasonló jelentésben szerepel a Jelenések könyvében: „A győztest oszloppá emelem Istenem templomában” (3,12). Salamon temploma két bronzoszlopának neve Jáchin és Boász (1Kir 7,15–22), amelyek a föld és az ég szövetségét jelképezték. A salamoni bölcsesség házának hét pillére a Úr hét ajándékának felel meg (Péld 9,1). A kánaáni vallásgyakorlatban szereplő „Nap-oszlopok” Izajásnál a bálványimádás jelei (Iz 27,9). • A kereszténységben az egyház az „igazság oszlopa” (1Tim 3,16), az apostolok pedig az egyház oszlopai (Gal 2,9) (→apostol). Az „oszlopos szentek” a földi javakról lemondó, aszketikus életet élő és pusztán a spirituális világra koncentráló magatartás megtestesítői. A gótikus szobrászatban az apostolok pillérszobrokként jelennek meg a kapubélletekben (pl. 1220 k., Párizs, Notre-Dame-katedrális, főkapu) (→kapu). Az →apokalipszis ábrázolásain, a Jánosnak egy könyvet átnyújtó angyal lábait égő oszlopok helyettesítik (Jel 10,1; Dürer Apokalipszis c. fametszetsorozatának Az Isten átadja a könyvet Jánosnak, hogy nyelje le c. darabja [1498 k.]). A Krisztus születését ábrázoló képeken az oszlop Dávid házára, Krisztus származására utal. Mivel Krisztust egy oszlophoz kötözve korbácsolták meg, ezért a Passió-szimbólumok egyike.''

http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm