Én csigát ettem pörköltnek, tizenéves koromban.

Sátorozni mentünk egy Duna holtághoz, esős idő lévén első nap megettük unlmunkban a 3 napi kaját.

Másnap összefogdostunk két reklámszatyor éticsigát, és az egyik srác, aki másodéves szakácstanuló volt, megfőzte pörköltnek, bográcsban.

Forró vítben kiugrasztottuk őket a házukból, a fejüket meg a zsigereket lenyiszáltuk, azt ment a paprikás alapba.

Olyan rágós zuzapötkölt-szerű izé lett belőle.

Persze a hét emberből senki sem vitt kanalat, kenyérhéjjal kanalaztunk mint az öreg juhász a mesében.

Jó volt.