Na, hol is kezdjem.

Nekünk kétnapos vadászat volt a hétvégi program. Mivel egyedül tudtam csak menni nem vittem Britet, mert két kutya munkájára nem tudok figyelni, kitaláltam, hogy a vadászházban alszom (minek autózzak felesleges bő 100 km-t) és Brit nem szeret idegen helyen meg a kocsiban aludni, ha bezárom akkor nyafog utánam. Chaka nem. Szóval dugig pakolva nekivágtam.

Reggel nem a vadászháznál gyülekeztünk, mert kiderült, hogy az idei madarak a ház melletti akácsarjasban szeretnek meghúzódni, nagyobb biztonságban érzik magukat, ugyanakkor már az ember jelenlétét, zaját nem viselik jól. Azt lehet mondani, hogy félig már elvadultak.. de ez a cél.

Szóval összegyűltünk kutyások és jöttek a vendégek, 13 vadász. Az első hajtájban a vadászház környékét kerítettük körül, retrieverekkel nem is mentünk be és külön kérés volt, hogy a bezárt területen belül kutya ne mozogjon, mert egyszerre veri fel a madarakat. Jó sűrűre állítottuk a vadászokat mert látszott az első pár lövés után, hogy erre szükség van. Az én oldalamon kevesebb kutya volt, a szemből jövő vad hátra a fenyvesbe esett, vagy a magasabb akác újulatba. A sarjasba eső madárra nem is küldtem a kutyát, hisz azt utólag átfésültük, a mögénk esők voltak izgalmasak, hisz beláthatatlan növényzetbe estek. Néhány sima elhozással nem is foglalkoztam, az inkább bemelegítés volt, de volt egy húzós kerestetésem ami nem lett meg (esett oda egy madár és Chaka azt hozta be) szólt egy kis hajtó gyerek, hogy egy szárnyazott madár beszaladt hátra az újulatba… na jó, próbáljuk meg. Fogalmam sem volt, hogy hol szaladt a madár kb. a területre irányítottam a kutyát keresd paranccsal (ilyenkor szeretem a verbális parancsot, mert sípra kis területet keres le), majd rövid keresgélés után elindult mély orral az újulat belseje felé, el is vesztettem szem elől. Ilyenkor már nem jó beleszólni tudja a dolgát.. jó idő elteltével hozta is a szárnyazott de épp madarat. Utána visszamentünk az előző sebzetthez újra szóbeli parancs után látom, hogy újra csapázik és behozta az élő madarat vagy 50 méterrel hátrébbról, amiről azt hittem hogy már nem él. Utána kerestünk egy állítólag szárnyazottat, de annyira bizonytalan volt a helyzet, hogy inkább spóroltam az erejével.

A következő hajtás egy magas fenyves volt, mi a szélére kerültünk egy tuskósor mellé. Sok érdekesség nem volt, itt is összezárt a hajtás, kutyák láb mellett mehettek, nehogy felzavarják a madarakat. Egyszer Chaka kiugrott jobbra és fogott egy sebzett tyúkot, még az előző hajtásból repült idáig de már nem tudott szárnyra kapni. Sok munkánk itt sem akadt. Az utolsó hajtásban körülkaptunk egy kukoricát, itt rengeteg madár beszorult, szépen lassan mozgattuk őket kifelé. Itt is a szélen mentünk, meg álltunk, azokat a madarakat figyeltem amik túljutnak rajtunk és látszott hogy lövés éri őket. Szerencsére nem sok sebzés volt, hibázás bőven. Ami a kukoricába esett azt a végén összeszedtük, egy madár volt aminél láttam, hogy lövés éri, lógatta a lábát és úgy 70-80 méterre leesett. Barátom kérte, hogy azt had hozassa be ő. Átengedtem. Aztán hiába kínlódott a kutyával, nem lett meg és ment oda más vizsla is madár nem kerül elő. Biztos voltam, hogy a madár valahol ott van, él és szenved. Ismét kiadtam a keresd parancsot és látom, hogy Chaka terület keresés után átvált csapázásra, el is tűnik szem elől. Aztán már csak jön vissza a sebzett madárral.

Minthogy 4 ezer egy terítéken lévő madár értéke, a kis feka 16 ezret keresett szó szerint nekünk.

Végül 125 madár volt a terítéken, picit túl lőtték magukat. Szerencsére időben végeztek, én bepakoltam a vadászházba, vágtam fát, bekészítettem éjszakára a tüzelőt, összepakoltam az esti leshez és kimentem. Ilyenkor Chaka alszik az autóba, csendben van nem zavarja a vadászatot. Du. 3-tól /-ig ültem kint. Először egy tavalyi sutagida jött, aztán egy suta, az idei bakgidájával, aztán egy tar fejű öreg bak. Már eldobták az agancsot. Ha lőni szerettem volna akkor a tavalyi sutagida jött volna számításba.. de nem akartam. Rókára vagy disznóra vártam, de ők nem jöttek. 6-kor bementem a házba, újra befűtöttem, megvacsoráztunk Chakával, olvasgattam, aztán aludtunk egy sort.

Reggel esett az eső, ablakon kinézve a fácánok kint voltak az udvaron. Nem akartam elzavarni őket, mert vasárnap a mi társaságunk vadászott. Az első ház körüli hajtásban esett 10 madár, zokon vették a tegnapi udvariatlanságot. A következő egy-két hajtásban alig volt madár, aztán körülvettünk egy akácsarjat, na ott szólt a puska. Én is lőttem, vagy négy madarat, volt Chakának 2 szárnyazott elhozása és egyet találtunk utánkeresésben is. Mindenki szépen és alaposan ázott. Utolsó hajtás kihagytam volna, egy kakast állt előttünk a vizsla, amikor felrebbent a szomszédom meglőtte, szinte ránk esett, Chaka persze felvette, a vizsla odajött belekapott a kutyámba a kakast kivette a szájából, bevitte a hajtásba úgy, hogy nem is lett meg. Nagyjából mindenkinek elege is lett és egyre jobban esett az eső.. Végül asszem 75 madárral zártunk. Ebéd babgulyás  volt, annyira nem rajongok érte, de jól esett a meleg étel.

Chaka este sántított a jobb lábára, sem tüskét sem egyéb bajt nem találtam, reggel már nem látszott a dolog.

Na, nekünk ilyen volt.. Vasárnap meg újra.. J