az orsósok fejlődése miért nem vett olyan irányt mint a kazettásoké. mármint dolby-hx meg krómos/kobaltozott szalag, metál szalag, és kisebb sebesség. Mi az a paraméter - az áron kívül? - amit nem lehet így javítani, jobb az egyszerű világosbarna Fe2O3 anyagúnak látszó vastag szalag, meg nagy sebesség?
Több okbol. Amikor megjelent a használhato házi Dolby B/C/HX a szalagos magnok már verve voltak (70-es évek 2. fele). Az utobbi elönye amugy is akkor jelentkezett amikor relative alacsony a szalagsebesség - ami nem kimondottan a szalagos gépek tulajdonsága.
A studiok világában a 60-as évek végétöl volt már Dolby A - de föleg a zenei- és nagyon felvevö studiokban a hétkoznapi rádios világba csak joval késöbb érkezett meg (ha egyáltalán).
A legnagyobb baj az, hogy extra odafigyelést igényelt - beállitani egyáltalán nem volt egyszerü, söt nem is nagyon volt egységes - igy az egyik studio szalagai nem okvetlenül voltak Dolby szempontbol kompatibilisek a másikéval.
A hordozhato berendezésekbe az ár és a méretei miatt nem fértek bele.
Ezek a dolgok extra jelzéseket igényeltek, amit a szalagon nem volt hova tenni. A dobozt meg a spulnit bárki, bármikor elcserélhette, és ezzel eltüntek a fontos informáciok.
A szalagok anyagával is hasonlo baj volt. Addig amig a kezettán ki lehetett alakitani egyszerüen a jelzéseket (lyukak a hátoldalon) amivel biztonságosan és egyszerüen tudta a magno, hogy milyen szalag fut a fejek elött (automatikusan beállitva az elektromos áramköröket) a szalagos magnon ezt a kezelöre kellett volna bizni (majdnem 0 eséllyel, hogy ezt jol fogja csinálni - azt hiszem volt egy profi magno amin volt egy ilyen kapcsolo, amit aztán minden studioban a legnagyobb gonddal kiiktattak, vagy leragasztottak...:-) ).
Ráadásul a kromos/kobaltozott szalagok sokkal drágábbak is voltak.
Na kb ennyi.