Áh!

Húh, ezt nagyon jól (érthetően) leírtad. Sokkal jobban megértem már a problémádat.

Igen, a gazdikkal sok baj van... És igazad van, erre én is harapok, hogy mindenképpen össze kell engedni a kutyákat. Nem kell. Én ezt úgy szoktam, hogy ha kutyát látok kutyákat lábhoz rendelem, és minden esetben megkérdezem, hogy össze lehet-e engedni a kutyákat futkosni és játszani. Mondjuk még nem fordult elő olyan, hogy valaki nemet mondott volna (biztosan elég bizalomgerjesztően, haha), de ha nemet mondana, azt tiszteletben tartanám. Mindenki legyen tisztában a saját kutyája korlátaival és tartsa tiszteletben másokét is.  Mondjuk nekem ebek ugye elég sokat vannak kutyatársaságban a tréningek miatt, megszokták a sok utazást és máshol alvást is, ehhez már csak plussz hogy ehhez minden esetben társulnak idegen (mondjuk többségében hasonlóan szocializált, normális retrieverek) kutyák is.

Ahogy leírod, Charlie nem kifejezetten agresszív, azaz félelmi agressziója van és ez is csak akkor ha face to face van a dekilkvens, azaz betámadva érzi magát. Ez a jobbik. Van mikor olyan agresszióval találkozik az ember, amely mindenféle méretű és ivarú kutyára kutyára, minden helyzetben mutatkozik. Az a nehezebb dió, hosszú hónapok, lehet évek munkája... És soha nem lesz 100%-os.

Ez a goldenes nő is beleesett abba a hibába, hogy azt hitte azért mert neki "jófejretrievere" van, nem érheti baj... Pedig sajnos elég ha az egyik kutya nem 100-as. És mi történt velük meg ezzel a kuvasszal? Azzal nem lehet semmit tenni?