Szerintem a szlovák és cseh társadalom az elmúlt évtizedekben sokkal jobban el lett ültetve a country és bluegrass kultúra, mint nálunk.

Náluk zenekarok foglalkoznak azzal, hogy a saját nyelvükre lefordítanak híres darabokat, írnak újakat, és nem ragadnak le az Ohio-nál. Ott a gyerekek abban nőnek fel, hogy apa meg anya ilyeket hallgat, ne adj isten művel, így könnyebben nyúlnak ezekhez a műfajokhoz, amikor elkezdenek tanulni zenélni. Az eredménye meg pl. a Nyíregyházára 2 hét múlva érkező cseh Křeni zenekar 18 (bár lehet most már 19) éves mandolosa, aki úgy játszik, hogy ihajj, többek közt mert kisgyerek kora óta foglalkozik vele.

Nálunk a legtöbb valamire való country zenekar leragad ott, hogy próbál eljátszani pár slágert, amit nálunk senki nem ismer, esetleg játsza a régi nagy magyar klasszikusokat (Fonográf, Bojtorján, stb.), ami még lehetne elég, de nem érzem a közösségalkozás erejét a műfaj körül, kivéve talán az utóbbi években virágzó line dance csapatok esetében. Amúgy zeneileg szerintem nem vagyunk lemaradva, bluesban, rockban, jazzben vagyunk olyan szinten, mint a csehek, csak nálunk pont country-val nem nagyon akarnak foglalkozni a zenészpalánták - dehát honnan is tanulhatnák meg, hogy miért jó az?

Bluegrass-ben pár lelkes embernek köszönhetően elindult itthon valami 6-7 éve, ami miatt a műfaj a korábbi kb. nulláról elmozdulva igyekszik az embereket megismertetni a zenével, egy kis friss vért csábít át máshonnan. Vannak fesztiválok, bulik, klubok, workshopok, mindehhez pedig egy összetartó banda, akiknek nem áll anyagi érdekében, hogy a másikat fúrva bekerüljön valahova. Nem mondom azt, hogy pár év múlva mi leszünk Európa bluegrass központja, de 1-2 generáció múlva esetleg felzárkózhatunk a műfaj európai nagyjai mellé. Talán ez hiányzik a country-nak is...

Na ennyit a mai észosztásról... :)