Nos, kedves barátaim!

 

Csak néhány Józsikáécska-féle hozzászólás, és bizonyság lehet mindenki számára, hogy amit írtam igaz: a bálványimádás része a mindennapjainknak, és a kereszténység tömve van bálványimádással.

 

Amit pedig Józsikácska írt, hogy az oltáriszentség nem egy aranyedény, hanem egy tabernákulum... önmagáért beszél.

 

Azt is tudni kell, hogy az oltáriszentség aranyzott, üvegezett meg mindenféle edényében, vagyis a tabernákulumban nem akármik vannak ám. Hanem halottak csontjai - útálatosságok azok. Az I-ten: ÉL ! De a halandó ember halottak részeit imádja, az élő és Teremtő Örökkévaló helyett.

 

Aki pedig nem veszi észre, hogy a térdre borulás, a halott szoborhoz, vagy oltáriszentséghez való imádkozás, ezektől való kérés, ezektől remélt csodálatos gyógyulás bálványimádás, az nagyon nem ismeri az élő és féltőn szerető Urat.

 

A Tízparancsolatban egyébként a bálványoknak nem csak az "imádása", hanem azok "tisztelete" is tiltva van. "... ne tiszteld és ne imádd azokat!" Úgyhogy Józsikácska, önmagad ellen tettél tanúbizonyságot az Úr előtt.

 

De mivel tudom, hogy sok katolikus hívő és pap őszintén igyekszik, ezért arra kérlek, vizsgáld meg ezt a kérdést még egyszer!

 

Ne légy elfogult, mert én nem vagyok protestáns. Nem szükség velem hitvitáznod az elsőbbség dolgában. Nem vagyok tagja egyetlen egyháznak sem, nem képviselek semmilyen földi szervezetet, önmagamon kívül. De felismerem a bálványimádást, amit te esetleg ma még nem látsz tisztán.

 

A katolikus egyház sok és bőlére eresztett eszmefuttatást tett már közzé, hogy megpróbálja megmagyarázni az Úr előtt megmagyarázhatatlant. Azt tanácsolom, meg ne próbálj mégegyszer leborulni képek, szobrok, vagy az oltáriszentség előtt! (Amikor először láttam, hogy a hívek búcsún, körmenetben a templom körül hordozták az oltáriszentséget (aranyozott ereklyetartó, benne hullák csontjával), majd a kör megtétele után a pap felmutatta az oltáriszentséget, és a hívők térdre borulva imádták azt, akkor szinte a lélegzetem is elállt. És minden oltáriszentségen a Nap stilizált képe van! Nem más ez, mint Sátán csalása, hogy a Teremtő helyett a napistent imádják az emberek. Leborulva imádta a nép a napistent, arany edénybe csomagolt dögcsontokkal - és azt hitték, Istent imádják. Azt sem tudtam, hová legyek szégyenemben. Nem térdeltem le természetesen, de nagyon szerettem volna, ha nem kellett volna szem és fültanúnak lennem ezen a gyalázaton.