Törölt nick 2009.10.15 0 0 637 Szent Epifaniusz [i.u. 315-403] az ortodox hit rendíthetetlen védelmezője írja, hogy Alexandriában január 6-an ünnepelték Aion isten születését. [Aion isten tökéletes pontos helyi változata volt Dionüszosz misztikus istennek.] „Előző éjszaka a templom énekszóval és furulyazenével telt meg, és az ünneplés hajnalhasadáskor érte el tetőfokát. Ekkor többen fáklyákkal kezükben, lementek a templom alatti szentélybe, ahonnét egy fába faragott képmást hoztak fel. A képmás egy kereszt alakjában elhelyezett figurát ábrázolt, kinek a testén a kereszt vonala meg volt jelölve a két kezén, térdén és fején. Az ünnep fénypontja azon kinyilatkozás volt mikor is kihirdették, hogy most ebben az órában a ‘szűz' Kóré világra hozta Aiont.” Jézus születésnapjában a korai egyházatyák évszázadokon keresztül nem tudtak megállapodni, és még a mai napig is két eltérő dátumon ünneplik. Pl. az örmény és a makedón hívők január 6-át tekintik Jézus születésnapjának, és számukra Karácsony is ekkor van. A másik dátum december 25-ke Mithras születésnapja, amit a nyugati kereszténység részesített előnyben. Mind a két dátumban van logika, nem hasra ütött számokról van itt szó. Kétezer évvel ezelőtt a téli napforduló december 25-re esett. Az egyiptomi ‘hős' piramis építőkorszakban, vagy még előtte, [kb. i. e. 4000 év] a téli napforduló január 6-ra esett, mely abban az időben az év legszentebb napjának számított. Ma földünk északi féltekén a leghosszabb téli éjszaka december 21-ről 22-re virrad, tehát már megint jó néhány napot eltolódott az utóbbi kétezer évben. Az állandó elcsúszás földünk harmadik mozgásának az úgynevezett precessziós mozgásnak köszönhető. Az ősi ‘idő nélküli' egyiptomi múltból fennmaradt dátumot átvette sok nép, kultúra mint szent napot, beleépítették saját vallás-mitológiájukba, sokszor maguk sem értve, miben rejlik kiemelkedő jelentősége. A téli napforduló a régi időkben mindig az újév kezdetét is jelentette, amiben józan ésszerűséget találni nagyon egyszerű. Tekintettel arra, hogy minden isten akinek a születésnapja a téli napfordulóra esett ‘Napisten' is volt, (mert az újjászülető napot személyesítette meg) így elméletben Jézusnak is magán kellett volna viselni a ‘Napisten' különböző aspektusait. A keresztény egyház természetesen ettől mélyen viszolygott és, hogy kitöröljön minden erre történő utalást: áthelyezte a kalendáriumban újév napját hat nappal későbbre. Ebben az átrendezésben ésszerűség helyett inkább elkeseredett erőlködést látni, megvédeni a betűhöz fanatikusan ragaszkodó ortodox felfogás igazát: miszerint Jézusnak semmi köze a pogány kultúrák napisteneihez.