A karácsony IV. századi kialakulásának kettős szellemtörténeti háttere van.
Az egyik az újraéledő napisten kultusza, amely Rómában ekkor virágzott. A keresztény tanítás szerint lsd. niceai hitvallás, Jézus a világ világossága. Mármost ha ő az igazi fény, akkor, mivel a napforduló a fény növekedését jelzi, alkalmas arra, hogy Jézus születésének ünnepnapja legyen.

A másik szellemtörténeti háttér az arianizmus. Árius azt tanította, hogy Jézus embersége látszólagos, felvett emberség. Erre a nézetre hangsúlyozta szintén a niceai zsinat, hogy Jézus valóságos Isten és valóságos ember.
Jézus születésének megünneplése a valóságos emberlét hangsúlyozása.

A niceai zsinaton még nem volt meg az ünnep, 336 tájáról viszont már vannak adatok a megünnepléséről. Ráadásul igen gyorsan elterjed az egész nyugati egyházban az ünnep.

Szent Ferenc volt az első aki betlehemet állított fel. Vagyis megjelenítette a barlang jelenetet, amelyet Lukács le ír az evangéliumban.

Nagyon jó forrás Radó Polikárp: az Egyházi év ünnepei című munkája.