Jaj de finom, meleg hájjal kenegetitek a szivemet a sok régi cucc képével!

A nosztalgiás tranyósba máris van egy megfelelőm: 1957-es tranyó, még külön-külön csomagolták kis tasakokba, rajta mindenféle tudnivalóval.

Annyira drága és ritka volt, hogy simán belefért az árba.

Én már csak az OC sorozattal kezdtem, de nagyon élveztem az üvegtokos tranyókkal játszadozni.A kedvencem volt nagyapám tranzisztoros asztali telepes rádiója, amibe két laposelem való.A mai napig hibátlanul működik, ott áll húsz éve a konyhában a hűtő tetején, pedig be sem kapcsoltuk kábé azóta.De olyan szentségtörésnek érezzük levenni onnan.Előtte a szobában volt éjjeli rádiója apámnak.De ő meghalt, anyám meg a zsebrádiókat kedvelte mindig is.

Mostanában kerülnek elő régi cuccokból ilyes alkatrészek, és sorban gyüjtöm őket össze, hátha lesz egy barátom, aki nem csak a háború előtti csöveseket gyűjti.