miafranc Creative Commons License 2009.10.11 0 0 292

Oláh András

félelemmel

 

 

az ősz tekintetéből kihalt az öröm
kívül rekedtünk mindegyik körön

 

lettünk eldobott kő vagy levetett kabát
markoljuk a rácsot hogyha valaki bánt

 

félelemmel telnek a lélek terei
éjszakáinkat a csönd áthangszereli

 

menedéket kutatunk - picinyke odút -
ahová a silányságnak sem vezet út

 

árnyék maradtunk - voltunk bármilyen ügyes:
egy másik kéz nélkül mindegyik kéz üres