Korcs-Ma: Esmenn kieggyesztek, Jóska...
– Hálló? Te vagyé, Jóska? Na. Immá asztot is megértük, hogy ahajt a régi pógármesterbőll alpógármestert csináltak. Kapaszkodik az is visszafelé. Én aszondom, kieggyesztek, Jóska... Kerekes, a fösső szomszéd éppeg az elébb háborodott fől, amikó montam neki, há aszongya, hogy ő nem azétt szavazott se tavaly, se most, hogy a pasas visszakerűjjön a néptanácsra. Mi? Sanyi bá, a blokkfelelős ma érdekesmódonn egéssz nap olyan vídám vót, értöttedé, hogy madarat lehetett vóna fogatni vélle. Montam neki, hogy ejiszenn ha lehet, ma Kerekest kerűjje el, s ha nem tuggya kikerűlni, akkó ne csümmesse a tanácsűléssel, me erőssen jókedvibe talál kapni. Me mosmá eddig belé van betegedvel, me tavaly amikó nem indúlt pógármesternek a pasas, s a megyénéll is elveszítette a vállasztásokot, úgy megőrvendett, hogy bódog-bódogtalannak fizetett a bodegába. Hijába montam neki, hogy ne bolonkoggyon, me úgyse jelent semmit, kérlekszépenn, me ezek se jobbak, mind azok vótak, nem vót kivel beszéllni. Így vané, Jóska, vagy nem így van? Na. Én aszondom, értöttedé, hogy itt a háttérbe fólynak a dógok, értöttedé, s ezek úgy csinájják, hogy mindenkinek jó legyen, hogy mindenkinek megérje, kérlekszépenn, me másképp nem csinájják. Osztán hallám kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, értöttedé, me mosmá esmenn eshetnek egymásnak s mocskolódhatnak. S izengetnek, hogy így lessz, s hogy úgy lessz, s nezmeg, hogy eggy esztendő nem telik belé s esmenn kitalálnak valamit. Me ezek ilyenek, Jóska, vér nem válik vízzé, értöttedé. Mosmá asztot is elmonták, hogy mennyibe kerűltek a vállasztások, s látodé, jól montam, hogy a Szentjános uccát le lehetett vóna aszfaltosztatni belőlle, kérlekszépenn, csak há nekik fontosabb vót az amit erőltettek. Immá mekkapták, értöttedé, me Szász Jenő lett az alpógármester, s az uccába ahajt nyelik tovább a pórt, mind a kacsa a nokkedlit. Hálló? Odaföl a kórmánba is megyen tovább a ciganijáda, immá jól mekkavarta Böszészku a dógokot. Aszongyák, ha az első fórdulót meg is nyeri, a másodikba a többijek esszeállnak, mind a lovak az árnyékba, s megbuktassák. Buktassák, Jóska, me nem egyenes ember. Nem minha a többijek azok vónának, me mosmá tótuná, hogy ki van ott, mindenki csak a saját hasznát lesi. Hálló? Na, a magyarok csak továbbjuttak a tizeneggyesekkel fotbalba az Ú-húszas világbajnokságonn, aszittem, infraktot kapok, amikó Német elbódogtalankotta a tizeneggyest. Szerencsére jó kapusuk van, kérlekszépenn, me ez a Gulácsi ott van Liverpólba, s osztán csak kiütött mégeggyet, me úgy fogott, mind a ződ festék. Mi? Jőnek most a válogatott meccsek is, ezeket a Mútujékot a szerbek megeszik vacsorára odale Belgrádba, értöttedé, s a magyarok is ha kikapnak a pórtugáloktól s a dánoktóll, akkó esmenne ott vagyunk, ahól vótunk, nem léptünk előre. Itt mind verhetik meg a kicsicsapatokot, Jóska, ha tétmeccsen nem tudnak győzni. Na. De há itt van a kézilabdába a Csállendzs-kupa, Kerekessel ahajt háromnapos bérletet vettünk, úgyhogy ahogy a munkából kiengettek, a kanyart verjük lefelé a csarnokba, kérlekszépenn, hallám milyen idegeny csapatok jőnek errefelé. Hálló? Mi? Nem hallom, recseg ez a kúrva telefon. Fáj a lábam, Jóska, me valamelyiknap Suzombatfalánn a kicsiállomásnál úgy léptem a járdán eggyet, hogy egybőll megrándúlt. Igen, me megcsinálták a tolókocsisoknak esztet a feljárót az útra, értöttedé, s nem figyeltem oda, s ahajt olyan rosszat lépem, hogy a kerittésnek nekiestem, pedig csak négy sőrt ittam meg s eggy felet odaki valakinéll. Mi? Há én ennyitől ejiszenn nem kéne még megtántoroggyak, Jóska, me ha ennyit megéreznék, akkó má a Sanyi bá szintyinn vónék. Na. Jut eszembe, este micsinász? Lejösszé eggyet a bodegába?