A Normandiába érkező Rommel teljesen elképedt a német csapatok elhelyezését, gyengeségét, a partraszállás elhárítására irányuló elképzelések koncepciótlanságát látva. Oly mértékben keletre koncentrált a német hadvezetés (ez érthető is volt, hiszen küszöbön állt a "Bagratyion", amelyről voltak információik), s olyan elbizakodottságban szenvedett a partraszállás megakadályozására vonatkozóan, hogy az SS alakulatok egy része is csak keletről kivont, feltöltésre váró csapatokból állt.

A tapasztalatok alapján a nyugati szövetségesek is nagy csapásmérő erőket koncentráltak a Waffen SS alakulataival szemben, s ők se nagyon szerettek foglyokat ejteni közülük.