Cs:
Igazad van, "végtelenségig" nem lehetett volna visszavonulni, de néhány hétig, max. 2-3 hónapig igen. A rendkívül lassan mozgó orosz fősereg, s az össze-vissza hazárdírozó Haynau elől feltartóztató jellegű rövid összecsapásokkal-visszavonulásokkal, irányváltásokkal, stb., ősz végéig minden lehetőség megvolt a manőverezésre, és a különböző okok miatt, de egy irányba mutató orosz és európai nyomás hatására ekkorra teljes bizonyossággal mondható, hogy létrejön a tisztes békekötés, ami győzelemmel ért volna fel. A lényeg: minden lehetőség megvolt az időnyerésre.
Krímet csupán példaként említettem, hogy a létszámadatok egyáltalán nem döntőek egy adott háború kimenetele szempontjából. Nem akarok itt leragadni, itt nem fejthetem ki bővebben, de sokat foglalkoztam a kérdéssel, s úgy látom, közönséges közkeletű babona, hogy a szabadságharc sorsát az orosz beavatkozás döntötte el. Sokszor az a benyomásom, hogy azért arat ez a hamis közhely, hogy ne kelljen az igazi okokkal foglalkozni.
korieander:
Nem számolsz az időtényezővel. Akkor Klapkának a várból kitört II. és VIII. hadtestéhez csatlakozott alakulatokkal együtt kb 25 ezres mozgó serege és Bécs között nem volt számottevő császári erő. Ezért csomagolt az udvar és ezért kezdtek dolgozni az írnokok a békekötés dokumentumain. Aztán Klapka tényleg visszament az erődbe, de csak azért, mert eljutott hozzá Görgey kapitulációjának híre.
Klapka kitörése arra lett volna elég (persze, ha Görgey nem kapitulál), hogy az udvar belássa: ez a háború megnyerhetetlen. Hullámozhat ide-oda még sokáig, de nincs esély totális, végső győzelemre. Vagyis: békét kell kötni. Aztán Görgey megajándékozta őket a váratlan, ráadásul "feltétel nélküli" kapitulációval.