"a krimeai félsziget neve volt Taurcia"

A hellének a Krím-félszigetet nevezték Taurikének, mégpedig az ott lakó taurosz népről.

Hérodotosz: "Az ősi Szküthia ... már az Isztrosznál kezdődik ... kétfelől, délről és keletről a tenger határolja, akárcsak Attikát. S a tauroszok oly módon lakják Szküthiának ezt az Attikához hasonló részét, mintha nem az athéniak, hanem egy másik nép élne Szunion magaslatain ... A tauroszok földjén túl kezdődik a szküthák országa, akik tehát a tauroszoktól északra, a keleti tenger mentén, a kimmer Boszporosztól és a Maiétisz-tótól nyugatra laknak egészen a Tanaisz folyóig ... a tauroszok ... Valamennyi hajótöröttet, valamint a foglyul ejtett helléneket feláldozzák a Szűz Istennőnek ... Ez a nép rablásból és háborúskodásból él."

Ταυρική Χερσόνησος = Taurosz-félsziget

A tauroszok a félsziget déli szikláit lakták, s fő megélhetési forrásuk a kereskedelmi hajók fosztogatása volt. Hérodotosz ehhez még hozzáteszi, miszerint "az istennő, akinek áldoznak, Agamemnón leánya, Iphigeneia".Tekintetbe véve a kis-ázsiai eredetű istennévi párhuzamokat, továbbá hogy az Iphigeneia a görögöknél Artemisz istennő egyik mellékneve volt, érthetővé válik, miért hozhatták kapcsolatba Agamemnón lányát a Krím-félsziget eme állítólagos kimmer maradékaival, valamint az is, hogy miért a szüzességi fogadalmat tett Artemisz menekíti a tauroszokhoz az akháj királylányt.