:-)))

Szeptember 29.:
Mihály napja. Régen gyakori, kedvelt névünnep volt, ezért számos népszokás kapcsolódik hozzá.
Borszűrő Szent Mihály, kiforrt új borral, szent mihályi vásárokkal köszöntötte-e jeles napot. Szentgyörgykor kihajtott állatokat a pásztorok haza terelték. A juhok átvételének,pásztorbér kifizetésének,s egyben a pásztorfogadások fordulónapját is jelezte Mihály napja.
Az őszi munkák, kukorica törés után a megpihenés időszaka következett Katalin napjáig: kisfarsang, mulatságok, leányvásárok, bálok, lakodalmazások.
"A karádi faluvégen, sej haj lu lu lu lu lárom..."
Ehhez a naphoz kapcsolódnak a híres Mihály-napi vásárok.
Régen, aki vásárolni, vagy eladni szeretett volna, elment a vásárba. A nagy városokban tartották a sokadalmat...vásár városok...vásárnapok...vasárnapok.
A távolabbi helyekről lovaskocsival, ökrösszekérrel mentek a vásárba, s a vásártér zsivaját már messziről lehetett hallani.
A vidék mesteremberei igyekeztek minél szebb, jobb és több árut eladni. Rigmusokkal, rímekbe szedett versekkel hívták fel a vásárlók figyelmét saját portékájukra. Színes, míves cégérek hirdették a mesterek termékét. Mindenki tudta, mit, hol keressen: gomb, madzag, fazekak, tálak, ruhák..., még a pásztorok is megvásárolhatták a munkájukhoz szükséges felszereléseket.
Így árultak a csizmadiák a csizmát, a vargák bocskort, kádárok hordót, szíjjártók lószerszámot, szűrszabók cifra szűröket, fazekasok cserépedényt, korsót, tányért..., kosárfonók kosarat, szakajtót...
A "vásárfia" ajándék volt, amit a vásárból vittek haza. Mézeskalács sütő mesterek árulták az elődeiktől örökölt formák édességét: mézes olvasót, mézes babát, mézes huszárt, mézes szívet...
Az emberek nem csak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék amire szükségük van. Szórakoztak, beszélgettek, ismerkedtek.

:-)))

CSIMPILIMPI, HOVA MÉSZ?

Éc
péc
kapuléc,
Csimpilimpi, hova mész?
Pockot viszek a vásárra,
egy peták az ára.
Besuttyantam a sátorba,
állt feltűrve Bábos Dorka,
benn a pocok táncot ropott,
Bábos Dorka sivalkodott,
árus-polc mögébe bujt,
mézes huszár legurult,
uccu neki fuss!

Weöres Sándor

:-)))


VÁSÁR

I.

Olcsó az alma,
itt van halomba,
aki veszi, meg is eszi,
olcsó az alma!

II.
Kis trombitát vegyenek,
pirosat, fehéret,
lilát, sárgát, kéket!
Mézesbábot vegyenek,
tükrös-szivet, szépet!

III.
Fut a kutya-szán, kutya-szán,
szalad igazán, igazán,
köszörüs vagyok én,
kutya-szánon futok én.

IV.
Van-e csizma eladó,
Hóba-sárba mindig jó?
Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán,
Hogyha ílyet hordanék, bizony sose bánnám.
Van-e ködmön eladó,
Szélbe-fagyba mindig jó?
Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán,
Hogyha ílyet hordanék, bizony sose bánnám.

V.
Érkezik a vándorcirkusz,
hoznak elefántot,
tarka bohóc vezeti,
Füsti Pisti követi,
ílyet sose látott.

VI.
Sátor alól kikiáltó szétnéz:
„Itt látható a nagyhírű bűvész!
A lábával karikázik,
a kezével citerázik,
az orrával orgonázik,
a fülével figurázik,
a szemével gurgulázik,
a szájával vacsorázik!”

VII.
Jó márc a cseberben,
csuprom telemertem.
Tele van a csuprom,
idd már, ki ne fusson.

Weöres Sándor

:-)))