Akkor jöjjön néhány (erősen magánvélemény-ízű) gondolat az 1,4 TSI-ről, hátha segítek valakinek a döntésben vásárlás előtt. :-)
9 éves francia kisautóból átülve hatalmas minőségi és térugrás. Ennyi pénzért ilyen felszereltséggel ekkora családi autót más nem ad. Minden teszt dicsérte, a tesztvezetés is meggyőző volt, bár féltem, hogy kevés az 1,4-es. Az ülések jól el vannak találva, a magam 190 centijével sem rövid az ülőlap, és nem is túl kagylós az ülés (bár a családban van egy bőrös Octavia, annak jóval kagylósabb a fotelje, abban zavaró, hogy kiszálláskor a combot alulról vágja az ülés oldala). Hátulra beülve halomban áll a hely.
Nos, bátran kijelenthetem, hogy nem kevés az 1,4 TSI. Persze nem egy izomautó (hiányzik a kompresszor, ugye – 800 ezret kellett volna pluszban kicsengetni érte), de nekem az egy turbóval szerelve is bőven megfelel arra, amire használom. Hangsúlyozom: nem gyenge a motor, a 200 Nm és a 122 LE csak autópályatempónál érződik kevéskének, ott azért elkelne több tartalék.
1500 és 2000 fordulat között alig van ereje (eleinte meglepett, hogy mennyire nincs), azt mondanám, hogy 3000 körül és kicsit fölötte a legizmosabb. Az 1250 kilós súlyhoz képest meglepően jól mozog, és nem is kell szétpörgetni.
Az alapjárat mintha nem is létezne, fülelni kell, hogy hallani lehessen a motort, pedig a benzineseken nincs is belső motorháztető-burkolat. Nagyobb tempónál sincs szélzaj, csak a gumik hallatszanak be kissé (Bridgestone Turanza ER300). A váltó határozott és puha, bár nekem a francia váltó sem volt szörnyű régen. A hatodikat kapcsolva 140-nél forog 3000 körül, ekkor 7,4 liter a fogyasztás (most van benne 2700 km). Országúti 100-as tempónál hatodikban jóval 6 liter alatt tartható. A városi fogyasztást még nem néztem annyira, egyelőre nincs jó tesztkörnyezet. :-)
Rengeteg okosság és apró gondolat van benne. Az enyém Elegance felszereltség, szerintem érdemes ezt választani, a belseje olyan finoman elegáns (mondom én). Sok minden állítható a Maxi-DOT menüjében, a hifije az igényeimhez és a hallgatott zenéhez (ProgRock, egyéb hangszeres zenék) mérten idilli, nekem bejön az SD-kártyás autórádió és a érintőtapizós felület. :-) A tolatóradart megéri beszorítani valahogy a keretbe, nagy segítség. A lámpája össze nem hasonlítható a régi HB3-as izzókkal, erősen és nagyon széles területen világít, lakott területen kívül tényleg hasznos, hogy bevilágít a kanyarba. Érdekes, hogy rossz úton kicsit rezeg a Xenon kévéje, mint a teherautók lökösbe szerelt lámpája. Biztos a felfüggesztés miatt. A rádió felveszi a forgalmi híreket előre beállított időpontokban, így reggel induláskor tudom, hogy megint bedugult erre vagy arra. Kár, hogy a rádiók csak ismétlik magukat sokszor.
Bosszantó apróság: ha csak a csomagtérajtót nyitom ki a távirányítóval, majd bepakolás után lecsukom, azonnal vissza is zárja, a kulcs pedig szépen bent maradhat, ha nem figyelek. Vagy: némítás után a rádió nem az előzőleg érvényben volt hangerőn szólal meg újból, hanem jóval halkabban. Vagy: néha zörög a kettős napellenző alsó műanyag lapja. És még: a kormányról nem lehet váltani a CD és a memóriakártya között, csak a rádió és a CD/kártya között. Meg ez: a jobb külső tükör nem sötétedik, csak a bal oldali. Más rosszat nem tudok mondani. :-)
Most hirtelen ennyi, ha valaki kíváncsi valamire, beállításokra, konkrét dolgokra, netán tesztvezetésre, kérdezzen bátran. Két felejthető képem van kéznél, sajátok még nem készültek. Jó szín, a kosz nem látszik rajta.
T

