1914-ben a mai Törökország területén élő görögök lélekszáma meghaladta az 1,5 milliót.

 

Egy részük Konstantinápolyban élt, ahol külön görög negyed is volt, a Fener (lásd a Fenerbahcse futballcsapat nevét vagy Havasalföld és Moldova oláh fejedelemségek ún. fanarióta fejedelmeit).

 

A törökországi görögség másik része az égei partvidéken összpontosult, főleg Szmirna (törökül Izmir) környékén, de a Fekete-tenger partvidékének kikötővárosaiban is sok görög élt, főleg Trapezunt (törökül Trabzon) tartományban.

 

Az I. vh-t követő török-görög háborúban (1918-1922) viszont Musztafa Kemálék fényes győzelmet arattak, ami együtt járt a bűnösnek, árulónak kikiáltott görögség kitelepítésével is.

 

1,3 millió körülire tehetjük azoknak a görögöknek a számát, akiket Görögországba telepítettek ki.

 

Ellenben a Görög Királyságot mintegy 600 ezer (más források szerint csak 300-350 ezer) török hagyta el és költözött a Török Köztársaságba.

 

Az ilyesmit hívták a 20. századi politikában nem kevés eufemizmussal népességcserének....