ChonGhe Creative Commons License 2009.09.21 0 0 22
Na, most olvastam el ezt is. Valóban meggyőző érvelés és nem is mondok ellent neki, hiszen akkor a Bibliának mondanék ellent . Mindössze bővíteném egy kicsit a képet. Nos, az újjászületés és a zsidó levélben írottak igazak, és ez egy hatalmas örömhír számunkra. Mindössze azt a tényleg finom különbséget szeretném továbbra is fenntartani, ami eddig is megvolt és a globális képből továbbra is ez marad. Jézus minden időknek előtte született az Atyától, és természetesen Ő nem teremtmény, hiszen, mint kiemelted te is, minden általa és reá nézve teremtetett (ezt is Pál írtja), tehát akkor ő a teremtmények halmazán kívül és időben hamarabb helyezkedik el. És azt is mondja Jézus (ezt már idéztük), hogy Ő és az Atya egyek és mi is egyek leszünk vele, illetve Ő és az Atya kölcsönösen egymásban lakozik és mi is kölcsönösen egymásban lakozhatunk Krisztussal, viszont az legjobb tudomásom szerint sehol sincs a Bibliában, a hívők és az Atya egyek lesznek, illetve a hívők és az Atya egymásban lakoznak. Tehát megmarad Krisztus finom közvetítő szerepe az Atya és a gyermekei között, ami egyedülálló és kiváltságos szerepe. Mivelhogy Ő az első mindenekben, de ez szerintem nemcsak időbeli elsőbbséget jelent, hiszen Ő, mint Logosz, Isten Szava alkotott minket is, és mi csak az Ő révén tudunk részesülni az istennel való családi közösségben. Az emberek között az elsőszülött gyermeknek nincsenek ilyen extra funkciói. :) Szóval, a Fiú és a Fiú Atyától való születése minden időknek előtte az alapja annak, hogy mi egyáltalán az Atya gyermekei lehetünk, a Lélekben való újjászületés által. A mi születésünk feltételes, az Övé adott volt, Ő lényege szerint, mi Isten kegyelme (az Atya, a Fiú és a Szentlélek közös munkája) révén részesülünk benne. Ez egy olyan kegyelem, aminek értékeét az ember fel nem fogja és csak hatalmas hálára indíthatja mindhárom isteni személy iránt.
Előzmény: ösztöke (20)