"A legeltető életmódodt folytató népeknél ez a szokás. a törzsön belül kiosztják a törzs birtokában levő területen található folyók-állandó itatóhelyek- melletti területeket a törzsön belüli rangsornak megfelelően a nemzetségek,családok között."

 

Nem ezt vitattam, de akkor most felteszem a kérdést: mely források beszélnek Árpád népénél "törzsek"-ről? Korábban idéztem Paulert, miszerint ez a szó a Stamm szolgai tükörfordítása, és sem elbeszélő forrásainkban, sem a későbbi magyar terminológiában nincs nyoma, legalábbis amíg az indogermanisztika nyomán el nem terjesztették a tudományosnak szánt (vagy címkézett) szakirodalomban.

 

 

"A vezetők ezt az utat teszik meg rendszeresen behajtani a járandóságukat-adót"

 

Ezek még mindig meglehetősen bizonytalan analógiák.

Nyilván kellett, hogy legyen az Árpádoknak és a többi kárpát-medencei uralkodónak is valamilyen módszere a jövedelmek beszedésére, de hogy ez mi volt, csak találgathatjuk. (Ilyen térben távolabbi, ill. más korszakokból való analógiák: poljugye, descensus, sőt pl. az óegyiptomi, archaikus kori Hór-követés.)

 

 

"Ha megnézed,hogyan változott a  Honfoglalás után ezeknek a területeknek a tulajdonjoga-birtokosa"

 

Pár helynév alapján nehogy már a birtokváltásokat is ismerjed...

 

 

"Ugyanez a szokás megvolt már az őshazában is"

 

Forrás?

 

 

"Ezért végzett Árpád "ingamozgást mint a kakukkos óra"

 

Csak így, kijelentő módban? :D

Barátom...

 

 

"Ha megfigyelitek a magyarok kalandozásai szinte minden esetben úgy történtek,hogy valamelyik elégedetlen nyugati uralkodó,hívta őket a szomszédai ellen"

 

Először is, az avar, agarenus, ungarus, ungarius, parthus népnevek viselői mitől magyarok? Másodsorban, amikor a dalemincek kérésére korábban tönkrevert Madarász Henrik megtagadta az adófizetést az avaroknak (ungariusoknak), szerinted mi lehetett a casus belli?