cserekecske Creative Commons License 2009.09.12 0 0 196
Korcs-Ma - Macskaegérjáték vót, Jóska...
Hálló? Na, szerussz, Jóska. Megjött az ősz, nezmeg, mosmá nem süt olyan hegyessen a nap, ahogy szokott. De há októberbe lessz még eggy kicsi vénasszonyok nyara, osztán jő a hideg esmenn. Hálló? Na, immá a magyarok leszerepeltek, Jóska, mind a két meccsen kikaptak, a svédek s a pórtugállok is elrendeszték őköt. Mi? Nem is lehetett, Jóska, me ott ez a Kuman úgy állitotta föl a csapatot, hogy abból nem vót, aki gót rugjon. Úgyhogy búcsút monhatunk még a bárázsmecs­csnek is. A rományok is kikacagtatták magukot itthonnyába Bukorezstbe, kérlekszépenn, immá magyarászkodhatott a kicsi Lucseszku, me erőssen gyengék vótak. Én az angól meccsbe is belénesztem, kérlekszéppenn,úgy megeresztették a hórvátokot, hogy két lej érőt nem hagytak rajtuk, értöttedé, macskaegérjáték vót. Hálló? Hallám, szombatonn ahajt menyünk le Kerekessel, a fösső szomszéddal a kézilabdára, me jő a Sztyáuá, hallám micsinának.
Na. Béindúlt a kampán, Jóska, mahónap odakerűllünk, hogy ejiszenn nincs is olyan nap, hogy valamilyen kampán ne vóna, me vagy Böszészkujék, vagy itt a néptanács-vállasztáson kampánólnak. Ez is macskaegérjáték, Jóska, me a póllitikusok is úgyis asztot csinálnak az emberekkel, amit akarnak. Má figyeledé, kezdik, hogy lábalunk ki a válcságbóll, s minden jó lessz. Én is esztet montam, Jóska, hogy ahogy a vállasztások jőnek, hirtelennyibe nem lessz vál­cság, s ahogy lejárnak, esmenn válcság lessz. Így van-é, Jóska, vagy nem így van..? Na. Megválasszuk őköt, s osztán télenn megnezheted a köszkőccséget, hogy mennyi lessz. Mi? Előtte kicsi lesz, Jóska, me csak októbertőll kezdnek fütteni. Valamelyiknap Sanyi bá, a blokkfelelős osztotta a blokk előtt a füttést s a meleg vizet, spekulált, mind a zsidó az üress bótba, csak osztán Kerekes réjaszóllott, hogy ne mind űltesse a lóra az embereket, Sanyi bácsi, me nem mond igazat. Me évekig aszonta, hogy nem kell levállani a rencerről, s most asztot mongya, hogy le kell vállani, me jobb lessz. Ki érti esztet, Jóska? Na. Menyünk pityókáccedni Kerekesékkel a hétvéginn. Igen, Jóska, me ha nem menyünk el, ha most ősszel esztet-asztot nem szerzünk bé, akkó biza vehessük egéssz télenn nagy drágánn a bótba, értöttedé, me a kereskedők is osztán annyi ádáoszkomercsiált réjatesznek mindenre, kérlekszépenn, amennyit nem szégyellnek. Kicsi zőcs­cségféllét, eltennivalót, kábosztát essze kell szeggyünk, me nem érjük fől ebbe a válcságba. Olyantóll kell venni, Jóska, akibe megbízik az ember, s erőssen mekkel nezni, hogy mi kerűll a neccbe, me eggy szempillantás alatt bécsapják az embert. Itt-ott látom, hogy árújják a pityókát az út széllin is, de ott eccer a zsákba belé kell nezni, me hanem béveszed a bogot s reklamállni se tucc. Mi? Olyan ez is, mind a póllitika, Jóska, jóhiszeműen réjaszavazól valakire s utána nem tudod számonnkérni, hogy né, nem esztet ígérte a kampánba, uram. Vállat von s továbbmenyen, Jóska, mind ilyenek. Na. Úgyhogy nem kell foglalkozni véllük, me úgyis nekik lessz igazuk: ha aszongyák, hogy válcság van, akkó az van, s ha aszongyák, hogy nincsen, akkó nincsen. Jácodnak, Jóska. Igazoggy el rajtuk. Hálló? Én asszem béigazodok eggyet a bodegába, me ott valahogy nem látom a válcságot az emberekenn...