Kezdjük azzal, hogy leszarom ki ad igazat és ki nem.

 

A stílus maga az ember.

 

Az sem egy vidám dolog, hogy ott derült ki, hogy gyomorfekélyem van.

 

Bevonulás előtt miért nem jártál orvoshoz? Megjegyzem, fiatalon szerezted. Remélem, nem harcoltál érte.

 

Sőt a dokit is megfenyegette, hogy lecsukatja, ha én továbbra is ott fogok kummantani.

 

Biztos így volt, ha te írod.

Mindazonáltal az orvos közvetlen a dandárpk. alá tartozott, ezért egy beosztott tiszt és az orvos között olyan távolság volt, mint Makó - Jeruzsálem. Ha valaki fenyegethetett valakit, az csak fordítva fordulhatott. elő. Láttam hasonló esetet - tényleg szimulált az ipse - és alezredes zászlóalj(!) parancsnok (szintén a dd.pk. közvetlen alárendeltje) sem vette a bátorságot az orvos fenyegetéséhez. Ha valaha volt hely az MN-ben, ahol szigorúan betartatták és betartották a szolgálati utat, az a rakétadandár volt. Tehát nem cáfollak, csak adok adalékokat a döntéshez (copyright by Stirlitz).