mmormota Creative Commons License 2009.09.03 0 0 159
"Azok a hullámok pedig, amelyekre te és Michelson felírta az útkülönbség és fáziskülönbséág nevezetes képletét, nem ugyanabban az időben érkeznek F-be"

Ez sík hülyeség. Nem értetted meg a számítás elvét...

Elmagyarázom, hogyan számol rajtad kívül mindenki más. :-)
(Természetesen nem csak így lehet számolni, de ez a legegyszerűbb. Bármely más módszerrel ugyanaz az eredmény adódik - kivéve ha elrontják, mint pl. te.)

Az éter A pontjából indul egy c sebességű hullám és eljut az éter egy B pontjába. Ez t = a_b / c időbe telik, ahol a_b az A és B pont távolsága, c a hullám sebessége.
Ha a frekvencia f, akkor a fázisszöge t idő elteltével fi = t*f*2*pi + fi_0 ahol fi a fázisszög, fi_0 pedig t=0 időpontban a fázisszög, vagy egyszerűen kezdő fázis.

Teljesen mindegy, mit csinál közben a kibocsátó forrás, marad-e az éter A pontjában vagy odébb megy közben.

Ezt eddig érted?

Na most. Ha ugyanebbe a B pontba érkezik még egy hullám, annak is ugyanígy, a kezdő fázis és futási idő kiszámításával meg lehet határozni a fázisszögét a t időpontban.

A t időpontban az eredő amplitúdót a B pontban a két hullám amplitúdójának összege határozza meg. (maximális ha a fázisszögük egyforma, és minimális ha ellentétes).

Figyelj arra, hogy a t érkezési időpontról van szó. Minkét hullám esetében ugyanarról a t időpontról.

Ezért iszonyat hülyeség amit írtál: "nem ugyanabban az időben érkeznek F-be"

A hullámok kibocsátási időpontja (ahonnét a futási időt számoljuk), az indulások helye az éterben, valamint a kezdőfázis az induláskor természetesen lehet különböző. A B pontban fellépő amplitúdó szempontjából az a lényeg, hogy milyen a fázis, mikor beérkeznek. Azt pedig a kezdő fázistól és a futási időtől függ.

(Mivel szemlátomást nem érted a matematikát, leírom jó pongyolán úgy is ahogy te nyomod a rizsát: ha ugyanabból a forrásból két különböző úton jut el hullám a vizsgált időpontban a vizsgált érkezési pontba, akkor természetesen különbözhet a futási idő, vagyis különböző időpontokban és mozgó forrás esetén különböző helyeken kibocsátott hullámhegy-völgy találkozik)

Ezeket a futási időket az MM interferométer esetében egy matematikai érzékkel rendelkező másodikos gimnazista simán meg tudja csinálni. Egy elsőéves egyetemista pedig megbukik, ha nem képes rá.
Előzmény: Okoska13 (156)