Okoska13 Creative Commons License 2009.09.03 0 0 156

Mivel egyedül te tettél eddig érdemi megjegyzést, ezért csak neked válaszolok. Nem azért, mert mumus vagy, ahhoz előbb kellene felkelned, hanem azért, mert a többiek - legalábbis eddig - csak bölcsődés szinten szóltak hozzá. Így például, hogy miért nem színes az ábra. Nyilván azért, mert a kedves  jozzászóló értelmi szintje, és érdeklődése a színek megcsodáslásának szintjén megrekedt. Ha jól emlékszem, ezen a fejlődési fokon valamikor kétéves koromban jutottam túl, de lehet, hogy jóval előbb.

 

A te érdemi megjegyzésedre visszatérve, nincsenek futási idők. nincsenek időkülönbségek.  Az inteferométerben létrejövő interferenciaképet azok a hullámok hozzák létre, amelyek egyidejűleg érkeztek be a megfigyelőhöz. Azok a hullámok pedig, amelyekre te és Michelson felírta az útkülönbség és  fáziskülönbséág nevezetes képletét, nem ugyanabban az időben érkeznek F-be, ezért nem vesznek részt az interferenciakép kialakításában. Következésképpen az a számítási módszer, amelyet helyesnek tartasz, téves. Persze tudom, hogy ilyen tömör megfogalmazásban nem érted meg, hiszen már a hiovatkozott dolgozat 1. sz. ábráján is ott van mindaz, amit most részletezek. Csak azért, mert képtelenek voltatok egyből megérteni.

 

Megértem a problémádat, de ha továbbmegyünk a műszerben végbemenő tényleges fizikai jelenségek megértésével, akkor lehet majd felírni azt a nevezetes képletet, amit hiányolsz.

 

Azért most már csodálkozom rajtad, mert az I.sz. ábránál már nagyon el kellett volna gondolkodnod. Na de mindegy, az ötödiknél meg fogod érteni, ha képes vagy egy dologra ilyen hosszú ideig koncentrálni, és képes leszel eljutni a jelenlegi gondolatmenet végéig.

 

Kiszámolni mindent lehet, például azt is, hogy mennyi két cipőtalp meg három csokoládé, matematikailag természetesen öt. Azt is ki lehet számítani, amit Michelson tett, és ti is helyenek hisztek. Csak az a baj, hogy ennek nincs semmi értelme. Mielőtt számolunk, alaposan meg kell gondolni, hogy milyen fizikai jelenség zajlik a háttérben, amelyre valamilyen paraméter ki akarunk számolni. Ez az előzetes gondolkodás zajlik most, a számítási képletek és azok eredményei benne vannak az idézett dolgozatban.

 

Az időkülönbségekkel operáló megközelítésetekkel, kapcsolatos kritikámat most olvassátok, és ti is rövidesen be fogjátik látni az igazamat, ha ugyan hajlandóak vagytok az észérvek és a tények előtt meghajolni. Bár az is lehet, hogy a tudás üldöz benneteket, de ti gyorsabbak vagytok.

 

Akár hiszitek, akár nem, a pillanatnyi fáziskülönbséget nem a futási idők, hanem kizárólag a fényforrás és a megfigyelő közötti mindenkori távolság határozza meg, ezt hívják optikai útkülönbségnek, ami nem azonos a fény által megtett úttal. Aki nem érti a különbséget, vegyen elő egy bármilyen fizikaikönyvet, és alaposan gondolkozzon el az ott leírtakon.  Ezt próbálom most megértetni veletek is. A futási idők között ugyanis nincs semmi különbség, mert ugyanabban az időpillanatban érkeznek be F-hez. Lehet (biztos), hogy nem egyszerre indultak, de ugyanazon időtartam alatt futottak, és érkeztek be. CSak olyan hullámfront tud egyiodejűleg beérkezni F-hez, amely azionos idő alatt futotta be a saját útját. Olyan nagyon nehgéz ezt belátni?

 

Lehet. Ennek megértéséhez azonban végig kell menni a fizikai helyzet előzetes logikai elemzésén. A számítások csak ezután jöhetnek.

 

Egyébként az időkülönbséggel kapcsolatos megjegyzésed azért sem korrekt, mert az időkülönbség függ a fény sebességvektorától is a megadott irányban.

 

Szóval térjünk rá a további elemzéshez:

 

Az eddigi négy ábra elemzése során eljutottunk odáig, hogy észre lehet venni azt, hogy az inteferométerben egyelőre nem jelent meg interferenciagyűrű, mert csak az M2 tükör mögött látszik az eredeti fényforrás tükörképe. Nyilván azért, mert az M1 tükör felől még nem érkezett be a fény.

 

Ugyanakkor észre kell venni azt, hogy az a magányos hullámfront, amely az egész folyamat legelején elindult F-ből és M2 irányába haladt az 1-es és 2-es útvonalon, már régen elhagyta a mérőeszközt, tehát nem ő vesz majd részt az interefernciakép kialakításában, hanem egy jóval később indult társa, amely nem az 1-es és 2-es úton haladt. Már csak ezért is hibás az a gondolat, hogy az 1-es -e 2-es út mentén számítjuk ki az időkülönbséget, ahogyan azt te és Michelson gondolod. 

 

 

 

Az V. ábra azt a pillanatot mutatja be, amikor először megjelenik az eredeti fényforrás második tükörképe a megfigyelő számára, tehát amikor az M1 tükör felé haladó fényrezgések első ízben visszaérkeznek F-hez, illetve a megfigyelőhöz. Mostantól kezdve az a helyzet, hogy az L1 és az L2 karok mentén folyamatosan sorakoznak egymás után libasorban a nagy sebességgel mozgó fényhullámok. Az L2 kar mentén mind oda, mind vissza pontosan az elsődleges fényforrás által kibocsátott hullámhosszaknak megfelelően sorakoznak a hullámhegyek és hullámvölgyek.

 

Az L1 kar mentén más a helyzet, az F-L1 irányban haladóan csupa kék-eltolódott, rövid hullámhosszú rezgés tölti ki az F-L1 távolságot (az éterben, kedves mmormota), míg az L1-F irányban haladóan csupa vödös-eltolódott hullám tölti ugyancsak az F-L1 távolságot (az éterben).

 

Vegyük észre, hogy mostantól kezdve három folyamatosan jobbra mozgó másodlagos fényforrás egymástól azonos távolságból folyamatosan sugároz visszavert rezgéseket, és a maguk körül létrehozott Doppler-fázisterek folyamatosan együtt mozognak a mozgó tükrökkel, és hogy a mozgó tükrök által létrehozott tükörképek is folyamatosan jobbra mozognak az éterhez viszonyítva az egész szerkezettel együtt. Ezért tud létrejönni egy stabil interferenciakép.

 

Most jutottunk el ahhoz a szent pilanathoz, amikor erről a rendkívül gyorsan változó, c közeli sebességekkel rohanó fényhullámokkal teli három fázistérről egy adott pillanatban pillanatfelvétel készülhet akkor, amikor egy hullámhegy éppen elhagyja két irányban az F tükröt. Előbb nem lehet, mivel ennél az időpontnál hamarabb még nincs interferencieképe a megfigyelőnek.

 

Mielőtt azonban ezt megtennénk, figyeljük meg az V.sz. ábrán. hogy az a hullámfront, amely az F-M2-F úton éppen akkor fut be F-hez, amikor az F-M1 -F utat megtett hullámfront beérkezik, NEM EGYIDEJŰLEG, ÉS NEM UGYANABBAN A FÁZISBAN  INDULT EL  a 3-as és 4-es útvonalat követő hullámfronttal. Körülbelül az a hullámfront érkezhet be egyidejűleg, amelyik az V. ábrán széles nyilakkal jelölt egyenlő szárú háromszög szárai mentén haladhat.

 

 

VI. ábra

 

 

 

 

 

Most tehát elkészítve azt a bizonyos képzeletbeli pillanatfelvételt, az F-ben egymással interferenciaképet létrehozó hullámfrontok optikai távolsága rendre L1 illetve L2 lesz. L2 mentén oda-vissza az eredeti hullámhosszak sorakoznak, csak le kell számolni az útkülönbség-fáziskülönbség összefüggés alapján a fáziskülönbséget.

 

Az L1 mentén oda-úton kék eltolódott rezgések, és ugyanazan távolság mentén a visszaúton vörös-eltolódott hullámok sorakoznak. Ezekre a szakaszokra külön-külön ki kell számítani az éterszél sebességétől függő hullámhosszakat, amelyeknek semmi közük az időkülönbséghez, ugyanis időkülönbség nincs, a beérkező rezgések eltérő időpontban indultak el, de egyidőben érkeztek.

 

(Azért tudtak azonos időpontban megérkezni, mert az általuk bejárt rövidebb vagy hosszabb fényút során eltérő sebességgel haladtak.)

 

Most már nincs más dolgunk, minthogy a fázisállandók figyelembevételével kiszámítsuk az L1 és az L2 kar mentén oda-vissza kialakuló fázisjülönbségeket, majd kivonjuk őket egymásból. Ezutá következik a plottolás, majd 90 fokos elfordítás és ismét plottolás.

 

A számítás pontos menete a hivatkozott dolgozatban látható.

 

Az itt bemutatott alapalvek követésével végzett számítások tényleges elvégzése során (lásd a dolgozatot) szintén jelentkezik fziseltolódás, ha növeljük az éterszél sebességét, és szintén változik a fáziskülönbsétg, ha a szerkezetet elfordítjuk, de sokkal kisebb mértékű a várható gyűrűeltolódás, mint amit Michelsonék vártak, ezért a ténylegesen észlelt fringe-shiftek már nem a mérési hiba, hanem a pozitív effektusok közé esnek.

 

Nézzünk rá ismét egy pillanatra az V.ábrára. Látható, hogy a 3-as és a 4-es fényutak hossza jelentősen eltér attól, amit az optikai útkülönbségek alapján kell számítani. A 3-as fényútszakasz jóval hossztabb, mint L1, ezért jóval nagyobb számban tartalmaz kék-eltolódott hullámokat. Ezzel szemben a 4-es fényútszakasz jóval rövidebb, mint az optikai útkülönbség (L1 kar) ezért a 4-es fényút-szakaszon sokkal kevesebb vörös-eltolódott hullám fér el., mint a tényleges optikai útkülönbségen.

 

Ennek a számszerűsített különbségnek óriási  jelentősége van, ugyanis ha pontosak a dolgozatban bemutatott számítások, akkor helyesek az adatok a mellékelt táblázatban, és akkor a Spec.Rel azon axiómája, miszerint a fénysebesség abszolót álland, és fény terjedése valamennyi inerciarendszerhez képes izotrop, hát ez az axióma taált-süllyedt. És akkor az egész talált-süllyedt.

 

A Shankland bizottság adatai

Korom Gyula számított adatai

Szerzők

Év

Kar hossz(méter)

Várt gyűrű eltolódás1 (Michelson-calculus szerint, Éter-szél sebessége meghatározatlan)

Mért gyűrű eltolódások

Vűárható gyűrű-eltolódás 0,5 km/sec éterszélnél2 (Fazor-kalkulus)

Fringe shifts expected at 5 km/sec wind3 (Fazor-kalkulus)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

Michelson

1881

1.2

0.04

0.02

Zero

0.02

Michelson and Morley

1887

11.0

0.4

< 0.01

Zero

0.018

Morley and Morley

1902–1904

32.2

1.13

0.015

Zero

0.052

Miller

1921

32.0

1.12

0.08

Zero

0.052

Miller

1923–1924

32.0

1.12

0.03

Zero

0.052

Miller (Sunlight)

1924

32.0

1.12

0.014

Zero

0.052

Tomaschek (Starlight)

1924

8.6

0.3

0.02

Zero

0.014

Miller

1925–1926

32.0

1.12

0.088

Zero

0.052

Miller

1925–1926

64.0 m light route

?

0.088

0.001

0.102

Miller (Mt Wilson)

1926

2.0

0.07

0.002

Zero

0.004

Illingworth

1927

2.0

0.07

0.0002

Zero

0.004

Piccard and Stahel (Rigi)

1927

2.8

0.13

0.006

Zero

0.004

Michelson et al.

1929

25.9

0.9

0.01

Zero

0.042

Joos

1930

21.0

0.75

0.002

Zero

0.034

1 The expected fringe shift depends on 1: the lengths of the arms, 2: the differences between the lengths of the arms, 3: the wavelength of the light and 4: the speed of the ether-wind.

2 Wave length: 694 nm, the length-difference of the two arms is 0,5 cm, the calculated shift is after the 90 degrees rotation of the instrument.

3 Wave length: 694 nm, the length-difference of the two arms is 0,5 cm, the calculated shift is after the 90 degrees rotation of the instrument.

 

A fenti adatok alapján a mért értékek jelentősen fcelette vannak a várható értéknek, ezért nem null-.effektusok, hanem poztív eredmények. Ha ez igaz, akkor éter van!

 

 

Előzmény: mmormota (152)