Ajánlott olvasmány:

A „szkíta” népnév új értelmezése és a „baszk” népnév értelmezéséhez fűződő jelentősége.

Ez a tanulmány megpróbálja a magyar nyelvvel helyettesíteni a mindmáig ismeretlen szkíta nyelvet, hiszen a középkori krónikáinkban1 — egy ősgeszta2 lehetett az első forrása, amely több évszázados szájhagyomány megőrizte emlékeket tartalmazott s amely megsemmisülhetett az idők folyamán vagy ismeretlen helyen lappang még — ismételten megfogalmazott szkíta eredet feljogosít erre a „merényletre”. Két vonatkozása van ennek a származástudatnak3:
Szkíta jellegű4, ős-magyar nyelvet beszélő nép5 alakulhatott ki a Kárpát-medencében, jóval a hét magyar törzs ún. „honfoglalása” előtt, amelyik nemcsak nevet adott a területén levő folyóvizeknek, de településneveiben megőrizte a szomszédságában élő törzsek6 nevét is.
Ázsiai szkíták voltak a vérszerződés egyesítette magyar törzsek, amelyek a IX. század végén telepedtek meg a Kárpát-medencében. Tudhatták, hogy velük egy nyelvet beszélő és hasonló szellemiségű népek7 éltek ott. Ezért nem mentek a Kárpát-medencétől nyugatra tovább, bár katonai képességeik szerint megtehették volna.8 Régészeti ásatások tanúsága9 szerint is békésen éltek az újonnan érkezettek a korábban letelepültekkel.

Forrás:http://www.epa.oszk.hu/00000/00007/00036/pdf/00036.pdf