Egyvalami biztos: soha nem lesz két egyforma kutyád, pontosabban az új kutyád mindig más lesz, mint az előző. És lehet, hogy az új sokkal "problémásabb" lesz. Azért, mert egyszerűen nem volt szerencséd, és olyan kutya került hozzád, amelynek az idegrendszere szétzilált. Ezen javítani lehet rengeteg munkával, de valószínűleg soha nem sikerül teljesen "ideális" kutyát faragni belőle, bár ennyi info alapján ezt is túlzás kijelenteni. Igazságot itt ne keress: az csak legenda, vagy beetetés (ahogy tetszik), hogy pl. menhelyi kutyát érdemesebb befogadni, mert sokkal hálásabbak, ragaszkodóbbak stb. stb. Lehet persze igazság ezekben is, de az esetek 100%-ában a kockázat nagyobb, hogy idegrendszerileg károsult kutyához jutunk ezúton, mintha egy tenyésztőtől vásárolunk, vagy kapunk egy mindenféle káros élménytől mentes kölyköt. A másik fontos dolog: a kölyökkor fokozottan vesződségesebb ilyen esetekben, ami viszont minden esetben enyhül az 1., de sok esetben inkább a 2. évét betöltött kutya esetében. A kölyökkorban szinte elfogadhatatlan viselkedésű, károsodott idegrendszerű kutya is automatikusan kevesebb gondot fog okozni az idő előrehaladtával, a fent említett életkor betöltése után, de nagyban függ persze, hogy addig is milyenek a körülményei.