"A jó és a rossz tudása Ádám tekintetében inkább az életfolyamatok hatásairól szóltak, a nagybetűs élet feldolgozásának testi és lelki részéről"

 

A jó és rossz tudása akármire vonatkoztatható, nem csak a testre, a lélekre, az életfolyamatokra. Mivelhogy egy tudásféle,  a gondolkodásnak egy módjának kell lennie, amit bizony tapasztalunk a leghétköznapibb és a legrangosabb ember életében is. A jót a rossztól a gyerekek is megpróbálják elhatárolni, tehát ez a működése a gondolkodásnak létezik. Nem kell ehhez filozófia, de használhatunk hozzá filozófiát. Nem kell hozzá görög gondolkodó, de használhatunk hozzá görörg gondolkodást. Attól hogy Ádám éls Éva nem élt a felvilágosodás korában, a jó és rossz tudásának birtokában a világot másképpen kezdték értelmezni, mint a tudás nélkül. A jó és rossz tudás nem egy féle látás, vagy egyféle szemlélet a világról, hanem egy fajta működés a világról szóló nézetek és szemléletek alakításában.

 

" NAP ARRA VONATKOZOTT, MINT IDŐ, AMIKOR ESZIK A GYÜMÖLCSBŐL, A HALÁL PEDIG BIZONYTALAN IDŐINTERVALLUMBAN VAN, MAJD MEGHALNAK!"

 

Nem értek veled egyet. A nap a halál időpontjának megjelölésére vonatkozott, amelynek pontosítását jelenti a szakítás napjának megjelölése. A te állításodat másképpen kellett volna fogalmazni és bőven elegendő lett volna a következő formában is: "bizony mondom meg fogsz halni, ha eszel a fa gyümölcséből".  Ez a mondat pontosan a te értelmezésedet fejezi ki, de a szöveg nem a te értelmezésed szerint fogalmaz.

 

Te szerinted, ha azt mondom neked: "Amelyik napon beülsz a kocsiba le fog szakadni az ülés" azt jelenti, hogy makd 800 év múlva leszakad?

 

"EZ A KÁROLI FÉLE FORDÍTMÁNY, ÁM EGY KISSÉ MÁSKÉPPEN VAN A HÉBERBEN!"

 

Nézzük meg:

Károli:

1 Mózes 2,17:

De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról bizony meghalsz.

Héber:

De a jó és a rossz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen belőle eszel, meg fogsz halni!

 

Lényeges különbséget nem a halál napjának megjelölésében, hanem a rossz és gonosz fogalmának felcserélésével látom. mindkettő a halál napját igyekszik azonosítani a szakítás napjával.

 

"Ha egy kicsit is utána olvasol, akkor látni fogod, hogy ez nem így van!"

 

MIért is olvassak olyanok után, akik kitekerik a szöveg értelmét? Pál apostol nem ezt csinálta? Te nem félre akarod vinni a szöveg értelmét?

"Az Ádám szó egyben ugye embert is jelent"

 

Természetesen. Az Édenkertben azonban csak két EMBER fordult meg, tehát a sorsuk csak KÉT emberrel kapcsolatban értelmezhető. A többiek nem éltek az Édenkertben sem a történet előtti időben, sem utána.