Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a hippikommunára.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A hippiknek úgyis nagy melege vagyon.
Szerelem tüze ég fiatal szívükben,
Úgy vigadnak ropva kint a mezőségen.
...
Bámuló szemei odatapadtanak.
... ...
A szőke kislyánynak karcsu termetére
... ... ...
Epilógus
...

[Ismeretlen szerző, töredékesen fennmaradt mű. Vélhetően időszámításunk után 1900 és 2100 között keletkezett, azonban a szöveg korábbi változatai már az 1800-as évek közepén is felbukkanhattak.]