Egy, a IV. században élt Euszébiosz egyházatyának tulajdonított szövegben olvashatjuk, Manethónra és Apollodóroszra hivatkozva: "az első években feltűnt a Vörös tengerben, épp ott a Babiloniak területének közepén egy félelmetes szörny, melynek neve Oan volt, és – amint Apollodórosz tudósit róla – teste olyan, mint a halé, és a halfeje alatt egy másik fej is csatlakozott hozzá. Farkánál emberi lábak voltak, és képmását pedig rajzok őrzik. És erről a szörnyről mondja [Apollodórosz], hogy egész nap emberekkel érintkezett, és semmilyen ételt nem vesz magához, és az embereket megtanítja az írás tudományára és a művészetek változatos eljárásaira, a város- és templomalapításra. A törvénykezést, valamint a határok és felosztások feltételeit is megtanította. A gabona és a termés aratását is megmutatta. És egyáltalán mindent, ami a világ társadalmi életében mindig is végbemegy, átadja az embereknek, és ez idő óta senki más nem talált fel újabb dolgokat. És napnyugtával Oan, a szörny ismét alámerül a tengerben, s az éjszaka folyamán álomra hajtja a fejét, úgyhogy bizonyára kettős életet él. Később is jelentek meg ehhez a szörnyhöz hasonlóak, melyekről, a Királyok könyve is említést tesz. És Oanról azt mondják, ő írta mindezt a teremtésről és az államszervezetről, s kölcsönadta az embereknek a beszéd és a művészet készségét."