Beteljesületlen szerelem:

Hogy is mondhatnám el az mit nem lehet.
Hogy is írhatnám le a lehetetlent.

Mert mit én most érzek,
arra szavak nincsenek,
S lehet bármily költői a lélek
csak a szív tudja mi az igazi szerelem.

Hogy mondhatnám el mit érzek,
Hogy bizonyíthatnám neked, menyire szeretlek.

Hisz oly távol vagy most tőlem,
mint a madár, ki elveszítette párját.
S a szavak csak mint üres fegyverek,
merednek előre, de nem tesznek semmit.

Bárcsak érezhetném ajkad forró bársonyát,
Bárcsak érezhetném szíved forró dobbanását.

Szeretnék most veled lenni,
szeretnélek egy életen át csókolni.
Nélküled életem céltalan,
nélküled végzetem hasztalan.

Bárcsak itt lehetnél most velem,
bárcsak ott lehetnék most veled...

Mert boldog az kinek sok adatott
de boldogabb az akinek egy szerelem adatott.
Várok rád életem, várok míg el nem jő a nap.
A nap mikor együtt lehetünk.

Hisz bizonyítanám neked menyire szeretlek,
s bizonyítanám menyire kellesz nekem.

Testem a testedhez simulna,
lelkem a lelkeddel szorosan összefonódna.
Így égnénk el forró vágytól perzselve,
s mikor a nap felkel, hamvainkból, mint a főnix madár
úgy kelnénk új életre.