Nekünk is volt fázós kutyánk, bár ő csak néhány hónapig, élete utolsó hónapjaiban fázott. Meséltem már régebben Szusziról az öreg tacskóról. Szegénykém képes volt a Siestára föltolni a fenekét, attól féltünk, hogy tüzet fog a bundája. Rendszeresen bemászott mellénk az ágyba, hogy melegedjen.Aztán egy reggel kikísére a gyerekeket a kapuig, amikor iskolába mentek, visszajött, az ölembe bújt és elaludt. Örökre.