Sziasztok!
A Dallas a 9. évadig már több válságot is megélt. Először, mikor Jim Davis meghalt. Szerintem ott zárult le az igazi, hamisítatlan, igazi vidéki, minden utazástól és kitekintéstől mentes Dallas. Jock hiányával szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni részeken keresztül. Még talán az sem erős, ha azt mondom, Rebecca és Katherine feltűnéséig. Jock és Ellie meghatározó tényezők voltak 1981-ig, akik sakkban tudták tartani minden emberi aljasságra képes legidősebb fiukat.
Katherine feltűnése zökkentette ki a Dallast a langyos kerékvágásból. Egy rendkívül sokoldalú és színes karaktert hoztak be vele.
A Bobby-Katherine-Mark-Pamela szálat nagyon szerettem, s a színészek is kiválóan alakítottak.
A második nagy válság pedig Bobby "halálával" jelent meg, ugyanis szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a hiányával. Különbség az előző válsághoz képest, hogy ez már nem az egyszerű vidéki Dallas sorozat, hanem itt már a rendezők széles körbe kitekintettek, az erőszak szerepe is egyre nő. Az Angelica Neros történet nem lenne rossz, de Bobby hiánya valahogy nem hagyja nyugodni az embert. Jockey aljasságai az ő jelenlétében kristályosodtak ki igazán. Ellenpólusa volt sok mindenben, s mint pozitív szereplő, bűn volt kiírni a sorozatból, mégha ezt Patrick maga kérte a készítőktől. Itt ugyanis nem egy Lucy-kiírásról volt szó, vagy egy gyors Ellie-cseréről, hanem egy kardinális alapszereplőről. Nem csoda, hogy tömeghisztériát váltott ki Bobby James Ewing távozása. És valahogy tényleg olyan érzése van az embernek, mintha mindent úgy álmodna. Olyan sok dolog valószínűtlen a mostani részekben (Pam Bobby helyén dolgozik, Mark hipp-hopp feltűnik (még úgyis, hogy szeretem Markot), Samantha részegen a sikátorok között, stb.)
Ezért várom már, hogy Bobby elmenjen zuhanyozni. Nélküle tényleg döglődik a sorozat, a Ewing cég is olyan üres.