Túl korán rohant el Romániába orvoshoz?

* Spirk József

| 2009. június 4., csütörtök 12:19

A Debreceni Egyetem kivizsgáltatta a Claude Cahn panaszait. A német-amerikai állampolgárságú férfi egy naplózott történetben írta meg a városban tett rövid egészségügyi kalandját, azt állítva, hogy több órás mászkálás és várakozás után sem jutott orvosi kezeléshez. Az egyetem szerint a férfit már a városba érkezése után néhány perccel a mentősök megvizsgálták, és biztosították arról, hogy nincs komolyabb baja, ezért lényegében érthetetlen, hogy miért akart egy második vizsgálatot is.

Cahn története annyi, hogy Svájc és Románia között utazva lázas beteg lett, és Debrecenben megállt, hogy orvoshoz menjen panaszaival. Először a mentőállomást találta meg, ahol meg is vizsgálták, de gyógyszert nem tudtak felírni neki, ezért ő kórházba szeretett volna menni. Az útbaigazítás alapján a DOTE III. számú belgyógyászati klinikához tévedt, ahonnan később az I. számúba küldték. Az átutazó szerint ide-oda küldözgették, gorombán bántak vele, és végül elunta a várakozást, elutazott Romániába, ahol gyors és szakszerű kezelést kapott.

Az Indexen megjelent történet ügyében [1] az egyetem belső vizsgálatot rendelt el. Az eset körülményeinek tisztázását a pártatlanság miatt Kovács Péter, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum tanszékvezető professzorára bízták.

Kovács Péter szerint a külföldi férfi véleménye súlyosan dehonesztáló a debreceni intézmény számára. A professzor a vizsgálatra alapozva azt állította, hogy a magyar egészségügy ebben a konkrét esetben jól vizsgázott.

A Cahn írása alapján áttekintették ugyanis az Országos Mentőszolgálat orvosi naplóját, amelyből kiderült, hogy a férfit - ahogy maga is írta, az esetkocsiban - lényegében néhány perccel a városba érkezése után alaposan megvizsgálták. A vizsgálatot végző szakorvos szerint nem volt komolyabb baja, ezt közölték is vele. Cahn gyógyszert kért, azt azonban a mentősök nem írhattak fel neki. Ekkor, mivel GPS-e nem volt a kocsijában, térkép segítségével útbaigazították az I. számú belgyógyászati klinikán található városi ügyeletre, hogy számára a szükséges gyógyszert felírják.

A mentősök arról már nem tehetnek, hogy Cahn ezt követően mégis rossz helyre, másik címre és épületbe ment, ahol erről tájékoztatták és ismét útbaigazítást kapott. Cahn végül az I számú Belgyógyászati Klinikán a városi ügyelet helyett a sürgősségi osztályon kezdett el várakozni, ahol viszont egy olyan tábla is ki van függesztve, amely jelzi a betegeknek, hogy nem érkezési, hanem sürgősségi (a betegség súlyosságától függő) sorrendben fogadják őket.

A debreceni orvos saját nemzetközi szakmai tapasztalataira alapozva kijelentette, ilyen enyhe tünetekkel, mint amilyenek a férfi állapotát jellemezték, New Yorkban is csak hosszabb várakozás után jutna sürgősségi centrumban orvos elé. Cahn pedig Magyarországon másodszor is azonnal szerette volna megvizsgáltatni magát. A cikk írója Debrecenbe érkezését követően három percen belül alapos és teljes orvosi ellátásban, tanácsadásban részesült, ami bárhol a világon kiváló orvosi ellátásnak számít. Az egészségügyi szakdolgozók szerint a férfi kifejezetten agresszíven viselkedett, aki a rövid várakozás miatt kisebb botrányt csinálva, egy vizes poharat földhöz csapva távozott az intézményből.

A cikk egyéb állításaival kapcsolatban Debrecenben azt mondták: a nagy forgalmú rendelőknél levő mellékhelyiségekben a WC-papírt, papírtörölközőt naponta többször pótolják, Cahn tapasztalatai szerint ugyanis ezek nem voltak a mellékhelyiségekben.

A parkolás az első félórában ingyenes a klinikatelepen, az ezt követő díjtételemelés a campus tehermentesítését szolgálja a parkoló autóktól, így biztosítható a mentők közlekedése és a klinikák ellátását szolgáló forgalom zavartalansága.